Szladits Károly - Fürst László (szerk.): A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. II. kötet (Budapest, 1935)

98 Szerződés. A kötbér jogi természetével nem ellenkezik az, hogy csak egyik szerződő fél javára és arra az esetre köttessék ki, ha a kötbér fizetésére kötelezett fél a szerződést kellő időben nem teljesíti és habár rendszerint a kötbér megállapított összegének előzetes letétele nem követelhető, hanem ez rendszerint a meghatározott esetre szóló fizetési kötelezettség elvállalásából áll, mindamellet, ha a felek, ettől eltérően, annak előzetes letételében vagy valamely más címen letett összegnek kötbér jellegével leendő felruházásában állapodtak meg, ez a letett összeget kötbér jellegétől meg nem fosztja, hanem az a szolgálattevőnek bekövetkezett késedelmével esedékessé válik. (17/1900.) Az állandóan követett bírói gyakorlat szerint a kötbér nem követelhető, ha a késedelem a jogosított ténykedésre is vezethető vissza, vagy ha teljesítés véletlen baleset miatt vált lehetetlenné, avagy ha a teljesítés minden fentartás nélkül elfogadtatott. (29/1900.) Az állandóan követett bírói gyakorlat, de tételes törvény, nevezetesen a K. T. 275. §. rendelkezése szerint is a szerződésszerű teljesítésben tényleg történt késedelem jogilag számításba nem vehető, illetve kötbér nem követelhető akkor, ha a teljesítés véletlen baleset, tehát erőhatalom vagy a hitelező hibája, tehát ténykedése miatt vált lehetetlenné. (47/1900.) A kártalanítási összegnek előzetesen szerződés által történt megállapítása a kötbér jogi természetével bir. (2450/1900.) Dt. 3. f. XXI. 65. A kikötött kötbér érvényesíthető kárnak kimutatása nélkül is. Az oly kikötésnél, amely valamely szerződésellenes ténynek bekövetkezte esetére előre meghatározott összeg fizetését teszi a szerződésszegő fél kötelességévé, a felek akarata kétségtelenül kötbér létesítésére irányul. (Bpesti kir. ker. és váltó tvszk. D. 3. 1902. III. 26.) Dt. 3. f. XXII. 119. A szerződő felek a szerződés feltételeit szabadon szabályozhatják, érdekeik megóvása végett tilalmakat állapíthatnak meg és ezeknek szoros megtartása végett, azok megszegése esetén a vétkes felet kötbér fizetésére kötelezhetik, mely kötbér a tilalom megszegése esetén már a szerződési kikötés alapján követelhető, tekintet nélkül arra, vájjon a szerződésileg megállapított tilalom megszegése által a szerződő fél valódi érdeke megsértetett-e vagy sem? mert a kötelezett fél a szerződésben kikötött tilalmat még abban az esetben sem jogosult megtörni, ha az nem volna is szükséges annak az érdeknek megóvására, amely érdek megvédése végett kiköttetett. (321/1902.) A kötbér követelésére vonatkozó jog szorosan magyarázandó s kötbérre csak az a szerződő fél tarthat igényt, kit a szerződésnek teljesítése körül éppen semmi mulasztás nem terhel. (8578/1902.) Dt. 3. f. XXV. 156. A kikötött kötbér ellen a vállalkozónak vis majorra alapított kifogása elvetendő, ha alvállalkozóinak mulasztásáról van szó,