Szladits Károly - Fürst László (szerk.): A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. I. kötet (Budapest, 1935)

38 ELVI HATÁROZATOK. Az 1884: XVI. t.-c. itt értelmezett i. és 67. §-aínak megfelelnek az 1921: LIV. t.-c. 1. és 67. §-aí. 59, A felelős szerkesztő nem csak lapjának szellemi összeállításáért közvetlenül felelős lévén, hanem neki a közölni szándékolt minden dolgozatról tudomást szerezni s ekként arra is ügyelni kötelességében állván, hogy a lapjába felvett dolgozatok közzététele mások jogainak sérelme nélkül történjék, — gondatlanság esetében is felelős a szerzői jog bitorlásáért. (1906. szeptember 25.) 4417/1905. Az 1884: XVI. t.-c. hatályosságának idején keletkezett határozat; lényegileg megegyezik az 1921: LIV. t.-c. alapján kialakult újabb gyakorlattal. L. alább az 1. kötet 527. oldalán. 60. Szerzői jogbitorlás esetén a büntethetőség elévülésének kérdése hivatalból is vizsgálandó. (1909. november 26.) 3436/1909. Ugyanez következik az 1921: LIV. t.-c. 41. §-ából. 61. A szerzői jog kölcsönös védelme tárgyában Ausztria és Magyarország közt létrejött [s az 1887: IX. törvénycikkben foglalt] egyezmény csak az anyagi jog tekintetében nyerhet alkalmazást, ellenben alaki tekintetben ez az egyezmény a védelem érvényesítését célzó bírói eljárásra ki nem terjed; ebből folyóan ha a szerzői jogot sértő cselekmény Ausztria területén az ott lakó vagy honos egyén által követtetett el: a szerzői jogaiban sértett magyar honos csak az illetékes osztrák bíróság előtt léphet fel keresettel. (1910. február 9.) 3735/1909. V. ö. ma az 1931: XXIV. t.-c.-el becikkelyezett római (módosított berni) egyezmény 4. cikkének (2) bekezdésében foglalt következő rendelkezést: ... — a jelen Egyezményben foglalt rendelkezésieken kívül — a védelem terjedelme, valamint a szerző jogainak érvényesítésére biztosított védelme tekintetében kizárólag annak az országnak törvényei irányadók, amelyben a védelmet igénylik. A római egyezményhez Ausztria is csatlakozott. 62. A serdült korban levő kiskorúnak azon ügylete, mellyel életszükségleteihez tartozó női fehér- és ruhaneműeket, kelengye- és kiházasítási tárgyakat vagyoni viszonyaihoz mérten, nem túlságos mennyiségben és értékben vásárol, a gyám beleegyezése nélkül is érvényes. (1905. május 2.) 306/1904. A kiskorú felelősségének jogcíme voltaképen az ő gazdagodása, amelynek mértéke a vételár. L. a 199. E. H.-ot és jegyzetét.