Szladits Károly - Fürst László (szerk.): A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. I. kötet (Budapest, 1935)

JOGEGYSÉGI DÖNTVÉNYEK. 27 Az 1913: XXX1I1. t.-c. 9. §-a ugyanis nem érintette az 1898: XIX. t.-e. 30. §-ában foglalt terhelési tilalmat. A törvényi terhelési tilalom külön telekkönyvi feljegyzés nélkül hat. (Hasonló telekkönyvi akadály a 81. T. Ü. H. szerint az, hogy az ingatlan katholikus plébánia nevén áll.) 68. Az a követelés, amely a hitelező kiskorúságának tartama alatt, a pénz értékének csökkenése idején névértékben teljesített és jogfenntartás nélkül elfogadott fizetéssel nyert kiegyenlítést, megszűntnek tekintendő és arra csupán a megszűnt követelések átértékelésére vonatkozó külön jogszabályok alkalmazhatók. (1934. június 23.) A jogfenntartás meg nem történte nem azért szünteti meg a követelést, mintha abban az átértékelési igényről való lemondás volna, hanem azért, mert a törvény a jogfenntartást a jog biztonsága érdekében az átértékelés pótolhatatlan előfeltételévé tette. Ezért a jogfenntartás elmaradását nem is lehet az 1877: XX. t.-c. 113. §. utolsó bekezdése alá vonni. 69. Az özvegyi jog korlátozása (megszorítása) esetén az özvegy a haszonélvezet alól mentesített örökségi jutalék hasznait már a kereset indításától kiadni tartozik. Ez alól a bíróság az özvegy javára különös méltánylást érdemlő esetekben kivételt tehet. Nincs helye ily kivételnek az 1840: VIII. t.-c. 18. §-a esetében. (1934. december 1.) A döntvény szakított a régebbi gyakorlattal, amely a megszorítást kimondó ítéletben konstitutív határozatot látott. Az 1840: VIII. t.-c. 18. §-át l. alább a 74. oldalon. 70. Ha a veszélyes üzem körében történt balesetet nem egyedül a sérült hibája okozta, hanem a baleset bekövetkezésére a sérült csak közrehatott, úgy a tárgyi felelősség alapján folyó perben is megfelelően alkalmazni kell azt az általános szabályt, hogy a bíróság az eset körülményeinek figyelembevételével — különös tekintettel a felek vétkességére és arra, hogy a kárt túlnyomóan az egyik, vagy másik fél okozta — határozza meg, van-e és mennyiben van helye kártérítésnek. (1934. december 1.) A döntvény a MTK. jav. 1742. §-a nyomán a kármegosztást tárgyi felelősség esetén is lehetővé tette. Az 1874: XVIII. t.-c. 1. §-ának az 545. E. H.ban történt értelmezése a J. E. D. folytán csak a vasút teljes mentesülése kérdésére vonatkozik. 71. Eljárási jogi tárgyú döntvény.