Szladits Károly - Fürst László (szerk.): A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. I. kötet (Budapest, 1935)

II. JOGEGYSÉGI DÖNTVÉNYEK/) (J. E. D.) 1. Ha hosszabb lejáratú kölcsönnek időelőttí visszafizetése esetére a kamatokon felül kártalanítási (storno) díj fizetése is kiköttetett: a kártalanítási díj, amennyiben az a kikötött kamattal és egyéb járulékokkal együtt a [8%-ot] egészben vagy részben meg is haladja, a kamattal és egyéb járulékokkal együtt [8%-ot] meghaladó részében bíróilag megítélhető. (1913. május 26.) PHT.. 103. A kamatmaximum tekintetében ma az Országos Hitelügyí Tanács időnkénti megállapításai irányadók (5610/1931. M. E. sz. rendelet 7. §-a). 2. A munkaadó érvényesen kikötheti azt, hogy alkalmazottja abban az esetben, ha a szolgálatból önként kilép, a nyugdíjalapba nyugdíj járulók címén befizetett összegeket vissza nem követelheti és nyugdíjhoz való igényét is elveszti. (1913. június 30.) PHT. 145. Az indokolás ezt az álláspontot a szerződési szabadság követelményének tekinti és utal arra, hogy hasonló kikötések törvényileg megállapított nyugdíjszabályzatokban is szerepelnek (1908: XL. t.-c. 7. és 22. §-ok, 1912: LXV. t.-c. 6. és 30. §-ok). 3. Ingatlanok bírói árverésen való vétele nemcsak azon az alapon támadható meg, hogy a vevő a végrehaj tatóval vagy a végrehajtást szenvedettel rosszakaratulag összejátszott a tulajdoni igénnyel biró harmadik személy jogainak megrövidítése, illetve e jogok érvényesítésének meghiúsítása céljából, hanem azon az alapon is, hogy az árverési vevő az árverés alkalmával tudta, *) A kiír. Kúria jogegységi tanácsának a Ppé. 70. (Te. 128u) §-a alapján hozott polgári jogegységi határozatai.