Szladits Károly - Fürst László (szerk.): A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. I. kötet (Budapest, 1935)

12 TELJES ÜLÉSI HATÁROZATOK. társaság ellen bírói úton követelhessék. (1902. február 18.) PHT. 172. A T. Ü. H. alapjául olyan eset szolgált, melyben a vasút az 1880: XXXI. t.-c. 11. §-a értelmében közúton létesítette vonalát és így a szomszéd ingatlan tulajdonosok nem juthattak abba a helyzetbe, hogy kisajátítási kártalanítást követelhessenek. 74. Az 59. polgári számú döntvény szövege hatályon kívül helyeztetik és az annak alapjául szolgáló kérdésre a kir. Kúria a következően szövegezett határozatot állapítja meg: Oly esetben, midőn valamely ingatlan tulajdonjogának akár hagyatéki bírósági átadó végzés, akár szerződés alapján történt átruházásával kapcsolatosan és a tulajdonjog telekkönyvi bejegyzésével egyidejűleg harmadik személynek vagy magának az átruházónak az átruházott ingatlanra vonatkozó és a telekkönyvben kitüntetett igénye biztosítására jegyeztetett föl az elidegenítési vagy terhelési tilalom, illetőleg amennyiben ez ily feljegyzés nélkül is már magában a bejegyzés tárgyának jogi természetében bennfoglaltatík: az ingatlan állagára a zálogjog1} bejegyzése sem végrehajtás útján, sem ezen kívül és pedig a tilalom kitörlésének, illetőleg megszűntének időpontjától kezdődő joghatállyal sem rendelhető el. A haszonélvezetre azonban a zálogjog1) bejegyzésének mind végrehajtás útján, mind ezen kívül helye van. (1902. november 4.) PHT. 30. A dologi jogi tipusköttötség következménye, hogy az elidegenítési és terhelési tilalmat csak szorosan körülírt feltételek mellett lehet létesíteni. Az olyan tilalom, amelyet e döntvény ellenére nem a tulajdonjog átruházásával egyidejűleg jegyeztek fel, a végrehajtási jelzálogjog bekebelezését nem akadályozza. (746. sz. E. H.J 75. Az ingatlan adásvételét tárgyazó jogügylet után kivetett illetéket, ha eziránt a szerződésben megállapodás nincs, a vevő tartozik viselni. (1904. január 19.) PHT. 111. A határozat indoka az az általános forgalmi szokás, hogy a vagyonátruházási illetéket (ma: 1920: XXXIV. t.-c. több kiegészítéssel és módosítással) az adásvételi szerződések túlnyomó részében foglalt megállapodás szerint a vevő viseli. 76. Eljárási jogi tárgyú határozat. 1) A Jt. 1. §-a szerint jelzálogjog (Végrehajtási jelzálogjog: 24.000/ 1929. I. M. sz. rendelet 2. §-a).