Szladits Károly - Fürst László (szerk.): A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. I. kötet (Budapest, 1935)
1!) TELJES ÜLÉS1 HATÁROZATOK. 59—60. Hatályukat vesztett, a PHT.-ba fel sem vett határozatok. 61. Az alzálogos1) hitelezőnek a jelzálogjoggal2) terhelt ingatlan tulajdonosa ellen rendszerint nincs kereseti joga és magából az ingatlanból — árverés folytán történt vételárfelosztás esetét kivéve — csak úgy nyerhet kielégítést, ha saját adósának jelzálogilag biztosított követelését magára ruháztatja, vagy annak behajtására feljogosíttatik. Abban az esetben azonban, ha az alzáloggal1) terhelt követelés biztosításául bekebelezett zálogjog3) a Tkr. 79. §-ában foglalt fenntartással töröltetett, közvetlenül a jelzálog tulajdonosa ellen fordulhat keresettel. (1895. április 19.) PHT. 443. Az aljelzálogjog jogosultja nem szerzi meg sem a jelzálogos követelést, sem magát a jelzálogjogot, s igy nem kerül az ingatlan tulajdonosával közvetlen jogviszonyba. 62. Az 1883: XXV. t.-c. 19. §-ának a kamatoknak elévülésére vonatkozó rendelkezése nem alkalmazható a bíróilag megítélt kamatkövetelésre. (1895. április 19.) PHT. 95. 1883: XXV. t.-c. 19. §. 1. bek. A kamatok elévülnek, ha a hitelező azokat három esztendő alatt nem követeli. Ezen elévülési idő azon esztendő végével kezdődik, melyben a kamatok jogilag követelhetők lettek. A végrehajtási jog az 1881: LX. t.-c. 23. §-a értelmében, amelyet az 1883: XXV. t.-c. 19. §-a nem változtatott meg, 32 év alatt évül el. 63. Az egyháznak, egyházi testületnek s egyházi személyeknek ingatlan vagyon szerzését tiltó ú. n. holtkézről szóló törvények, nevezetesen az 1498: LV. és LXV., az 1647: XVII. s az 1715: XVI. törvénycikkek, és különösen az ország erdélyi részeire vonatkozóan az Approbatae Constítutiones I. rész 1. címének 10., és I. rész 6. címének 2. cikke változott viszonyoknál fogva elavulván, nincsenek hatályban. (1896. február 1.) PHT. 2. Az indokolás hivatkozik a vallásfelekezeteknek az 1848: XX. t.-c. 2. §-ában kimondott egyenlőségére, a holtkézi törvények ellenére hosszú időn át megtámadás nélkül történt szerzésekre, az ezekkel a törvényekkel megóvni kívánt ősiség és királyi jog megszűnésére, az egyházi személyek jelzálog szerzési érdekeire és az 1861. óta folytatott telekkönyvi gyakorlatra. 1) A Jt. 5. §-a szerint: aljelzálogjog. 2) A hivatalos szövegben: jelzáloggal. 3) A Jt. 1. §-a szerint: jelzálogjog.