Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata 1930-1940. Pótfüzet a „részvényjog bírói gyakorlata 1867-1930” c. műhöz (Budapest, 1940)

94 Felügyelőbizottsági póttag alkalmazása. A részvénytársaság felügyelőbizottságának a kereskedelmi törvény §§-ban megállapított törvényes szervezetétől és hatáskörétől a felek el nem térhetnek, a felügyelőbizottság törvényi felelősségét a felek nem korlátozhatják. Ebiből következik, hogy csupán az egyik felügyelőbizottsági tag kiesése (halála, akadályoztatása) esetén eljáró, tehát csupán ekkor felelős, a törvényben nem ismert feltételes jogállású felügyelőbizottsági póttag alkalmazásának a részvénytársaságnak törvény által meghatározott szervezetében helye nem lehet (így Pk. IV. 2469/1931. sz.) (Kúria P. IV. 6295/1936.) A K. T. 195. §-ához. Felügyelőbizottság hatáskörének korlátozása. A felügyelőbizottság tagjainak a K. T. 195. és 196. §-aiban megállapított hatásköre és felelőssége nem korlátozható. (Kúria Pk. IV. 2469/1931.) Felügyelőbizottság ellenőrzési kötelességének határai. A törvény jogot ad a felügyelőbizottság tagjainak arra, hogy a társaság ügymenetéről tudomást szerezzenek, a társaság könyveit, iratait és pénztárát bármikor megvizsgálhassák. Ennek az ellenőrzési tevékenységnek a keretében az idézett szakasz különösen kötelességévé teszi a felügyelőbizottságnak az évi számadások, mérleg és a nyereség-felosztási indítvány megvizsgálását és erről a közgyűlésnek való jelentéstételt. A felügyelőbizottságnak felügyeleti jogiállásából következik, hogy a felügyelőbizottságnak a törvényben meghatározott ellenőrzési kötelessége az ügymenet általános jellegű ellenőrzését jelenti, amiből folyik, hogy a felügyelőbizottság tagjai az egyes ügyleteket, esetleg az egész ügyvezetést csak akkor kötelesek tüzetes vizsgálat tárgyává tenni, ha valóban tudomásukra jutottak olyan tények, vagy ha a lehetőség, szokás és az adott eset körülményei szerint foganatosítandó általános jellegű ellenőrzések, különösen az évi mérleg és számadás kellő megvizsgálása alkalmával tudomást szerezhettek olyan tényekről, amelyek a felügyelőbizottságot terhelő gondosság következményeként ezt a megvizsgálást indokolttá teszik. A részv.-társ.-nak a tényleg befizetett 50,100.000 korona alaptőke mellett 44,453.042 korona volt a vesztesége. Ez a veszteség kötelességévé tette a felügyelő-bizottságnak az egész ügyvezetésnek, de különösen a veszteséget okozó ügyleteknek megvizsgálását, amely vizsgálat azt eredményezte volna, hogy a r. t. 1924. évi mérlege fiktív tételt tartalmaz és a K. T. 199. §-a rendelkezései ellenére készült. Ha tehát a felügyelőbizottság tagjai ilyen körülmények között a tüzetesebb vizsgálatot mellőzték és a mérleget alá-