Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata 1930-1940. Pótfüzet a „részvényjog bírói gyakorlata 1867-1930” c. műhöz (Budapest, 1940)

49 szempontból, hogy azok a törvény vagy az alapszabályok rendelkezéseinek megfelelnek-el (Kúria P. IV. 157/1932.) Részvényesek vagy meghatalmazottaik felsorolandók a közgyűlési jegyzőkönyvben. Magának a jegyzőkönyvnek kell feltüntetni azt, hogy a közgyűlésen és a közgyűlési határozat hozatalában személyesen, vagy meghatalmazott által kik vettek részt és hány részvény alapján gyakorolták szavazati jogukat. A közgyűlési határozatok érvényessége feltételéül szolgáló ennek a kelléknek megléte tekintetében tehát a K. T. 180. §-ának alkalmazásából kifejlődött birói gyakorlat (Kúria 60/1898., 615/905., 549/1925.) szerint kizárólag a közgyűlési jegyzőkönyv tartalma az irányadó ós olyan esetben, amidőn a közgyűlésről készült jegyzőkönyvből nem tűnik ki, hogy a részvényesek közül kik voltak személyesen jelen, kik vettek részt meghatalmazottak által és utóbbiaknak név szerint kik voltak a képviselői: a közgyűlésen hozott határozatok semmisek. (Kúria P. IV. 2207/1931.) Osztalékjog megsértése folytán hivatalból határozatmegsemmisítés. A részvényesnek a K. T. 163. §-án alapuló, a társaság vagyonában való aránylagos részesedésre vonatkozó joga a részvényben van megtestesítve és a társaság fennállása alatt az évi nyereség aránylagos részében, a részvények után megállapított osztalékban nyer kifejezést. Következőleg a társaság nyereségének megfelelő része osztalék alakjában adandó ki a részvényesnek. A nyereségnek a részvényes részére ilymódon való juttatása a részvénytársaság nyilvános számadásra kötelezett jellegéből és a részvénynek, mint közforgalom tárgyául szolgáló értékpapírnak jogi természetéből folyó, a részvényekre esetleg jogot szerző harmadik személyek érdekében is fennálló közérdekű jogszabályon alapszik. Okszerűen következik ebből, hogy a nyereség aránylagos része a részvényessel előzetesen más módon el nem számolható s az elszámolás alapján az osztalék nem csökkenthető, mert az ily módon, akár a részvényes hozzájárulásával való elszámolás, az osztalékjog közérdekű szabályába ütközik. Sérti tehát az osztalékjogra vonatkozó szabályt a közgyűlésnek az a határozata, amellyel L. P. részvényei után részvényenkint 1 P osztalékot állapított meg, szemben az ugyanolyan értékű többi rész vények után megállapított 2 P osztalékkal és pedig akkor is, ha a részvények tulajdonosa az. osztaléknak ilymódon való megállapításához hozzájárult oly megállapodás alapján, amelynek értelmében a határozat szerint elvont osztaléknak megfelelő összeget más címen a r. t. az ő javára elszámolta. Minthogy az osztalékjognak ez a megsértése a közgyűlési jegyzőkönyvből kitűnik és az osztalékhoz való jog a részvényekhez fűződő közérdekű jogszabályon alapul, az ezt sértő közgyűlési határozatot a cégbíróságnak felügyeleti jogánál fogva meg kell semmisítenie. (Kúria Pk. IV. 4478/1935.) 4