Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata 1930-1940. Pótfüzet a „részvényjog bírói gyakorlata 1867-1930” c. műhöz (Budapest, 1940)
37 sok egy .részével már csökkentett összegében állítja szembe az általános kiadások tételeivel s így sem bevételekről, sem az elleplezett kiadásokról nem nyújt semmiféle felvilágosítást. Alaptalanul hozza fel az alperes azt, hogy más bányavállalatok is így készítik el eredménykiinutatásukat, mert a törvénynek a fentiekben kifejtett helyes értelmezésével szemben netán ellentétes üzleti gyakorlat figyelembe nem jöhet. Az alperes eredménykimutatása tehát a kifejtettek szerint úgy a törvénybe, mind az alperes saját alapszabályaiba is ütközik. A záró-számadásokat megállapító, valamint az azokkal szerves kapcsolatban álló további megtámadott közgyűlési határozatok tehát megsemmisítendők. (Kúria P. IV. 1240/1937.) Eredménykimutatás hiányai miatt megsemmisítés. Az állandó bírói gyakorlat értelmében a két részre tagolt zárszámadások második részének, az eredménykimutatásnak is meg kell felelnie a K. T. 199. §-a követelményeinek, tehát abban külön tüntetendők fel a bevételek, külön a kiadások és ezeknek egybevetése útján mutatandó ki az üzleti év eredménye; ezért az olyan eredménykimutatás, mely a bevételeket a kiadások egy részével mái' csökkentett összegben állítja szembe az általános kiadások tételeivel, ennek a követelménynek meg nem felel és így még nagy általánosságban sem nyújt a részvénytársaság jövedelmezőségéről felvilágosítást. (Kúria P. IV. 2807/1940.) Titkos tartalék létesítése. A részvénytársaság vagyontárgyainak az évi mérlegben a valóságosnál alacsonyabb értékkel való beállítása és ilyen vagy más uton rejtett tartalék létesítése csak akkor ütközik a K. T. 199. §-ába, ha az a részvényesek vagy mások jogainak kijátszására vagy megrövidítésére irányuló célt szolgál, avagy ha az alacsony értékelés vagy a rejtett tartalék létesítése túlmegy azon a határon, amelyet a jogi és gazdasági viszonyok józan mérlegelésén alapuló kereskedői előrelátás és óvatosság indokolttá tesz. A Kúria a felperes által előterjesztett számbeli adatok figyelembevétele mellett sem tartja a leányvállalatokban rejlő alperesi érdekeltség értékelését a fenti értéken túlmenőnek. De arra sincsen aclat a perben, hogy ez az értékelés egyenesen a részvényesek vagy mások érdekeinek kijátszására vagy megrövidítésére irányulna. A felperes idevonatkozó támadása tehát nem alapos. (Kúria P. IV. 2807/1940.) Közgyűlési határozat jegyzőkönyvbe vétele. A közgyűlési határozat érvényességét rendszerint nem érinti az a tény, hogy a meghozott határozatot a jegyzőkönyv fel nem tünteti, vagy nem hűen tünteti fel és így egymagában az a körülmény, hogy a jegyzőkönyv a felperesnek vitatott felszólalásait, kérelmeit és az arra adott elnöki válaszokat fel nem tünteti, ebben a perben jogilag közömbös. (Kúria P. IV. 5441/1936.)
