Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata 1930-1940. Pótfüzet a „részvényjog bírói gyakorlata 1867-1930” c. műhöz (Budapest, 1940)

35 a sajátjukkal jelentek meg, de a nem részvényes dr. M. ezért » F, 1250 drb. részvényét a kapott meghatalmazás ellenére sem képviselhette alapszabályszerűen. Minthogy pedig ez a 150 + 200 4- 1250 =± 1600 részvény a közgyűlésen az alapszabályok 15. §-ának megfelelően és így érvényesen képviselt nem volt, a közgyűlésen az alapszabályok 16. §-a által a határozatképességhez megkövetelt 2000 részvény sem volt jelen, mert a megjelentként feltüntetett 2209 részvényből levonva 1600-at, csak 609 részvény marad. A határozatképességhez szükségesnél kisebb számban megjelent részvényesek pedig érvényes közgyűlési határozatokát nem hozhattak és ezért a fellebbezési bíróságnak a közgyűlés minden határozatát megsemmisítő döntése megfelel az anyagi jóig szabályainak. (Kúria P. IV. 106/1936.) Megszavazó részvényes nem támadhatja meg a határozatot. Közgyűlés határozatát perrel csak az a részvényes támadhatja meg, aki a per megindításakor és folyama alatt is részvényes. Azt a részvényest, aki &. közgyűlésen résztvett és a vonatkozó határozat mellett szavazott, megtámadási jog nem illeti meg. (Kúria P. IV. 5441/1936.) Anyagi károsodás címén részvényes megtámadó joga. A bírói gyakorlatban kifejlődött jogszabály szerint a közgyűlés határozata azon az alapon, hogy a társaságra anyagilag káros, rendszerint meg nem támadható, kivéve azt az esetet, ha a közgyűlésji határozat az ahhoz hozzá nem járuló részvényeseket a fennforgó körülmények között nyilvánvalóan jogellenesen és vétkesen vagy általában a jó erkölcsbe ütköző módon szándékosan megkárosítja. (Kúria P. IV. 1992/1937.) Korábbi közgyűlési határozatot végrehajtó későbbi határozat megtámadása. Minden vagyon eladása. Olyan közgyűlési határozat, mely egy előbbi közgyűlési határozaton alapszák, mindaddig meg nem támadható, míg az előbbi érvényben van. Az 1933. augusztus 17.-iki alperesi közgyűlésnek megtámadott határozata csak az 1933. június 8.-iki közgyűlési határozatnak a végrehajtását veszi tudomásul, tehát nyilvánvalóan ennek a korábbi közgyűlési határozatnak a folyamánya. A felperes utóbb megtámadta ugyan az 1933. június 8.-iki közgyűlésnek az igazgatóságot a társaság (esetleg) minden vagyontárgyának elidegenítésével megbízó határozatát is és pedig azon az alapon, hogy mert a határozat keresztülvitele egyértelmű a részvénytársaság feloszlásával, a határozat — magának a feloszlásnak elhatározása nélkül — mint a törvénybe és az alapszabályokba ütköző érvénytelen. A felperesnek ez a támadása azonban sikerre nem vezethetett. A közgyűlés hatásköre ugyanis elvileg minden olyan ügyre kiterjed, mely a részvénytársasággal vonatkozásban van. Hatáskörének a törvény, az alapszabályok ós a harmadik személyek joga szab általános korlátot.