Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata 1930-1940. Pótfüzet a „részvényjog bírói gyakorlata 1867-1930” c. műhöz (Budapest, 1940)

33 tíz pengő névértékű (Vm) hányadrészvénye alapján a megtámadott közgyűlési határozat hatálytalanítása iránt keresettel fel nem léphet (Kúria P. IV. 1241/1937.) Összes részvényesek közgyűlési megjelenése pótolja a meghívó igazgatósági határozat szabálytalanságéit. A közgyűlést összehívó igazgatósági határozat meghozatalának esetleges szabálytalansága nem szolgálhat jogszerű okul oly közgyűlés határozatainak megsemmisítésére, amely közgyűlésen az öszszes részvényes megjelent, a közgyűlésen mindvégig jelent volt, a tárgyalásban ós határozathozatalban részt vett. (Kúria Pk. IV. 5006,1933.) Érdekelt igazgatósági tagok nem szavazhatnak. Általános szabály, hogy a részvénytársaság közgyűlésén nem szavazhat az a részvényes, aki ellen a határozat szerint pert kell folyamatba tenni vagy vinni, vagy akinek érdeke a határozat tárgyára nézve a társaság érdekével egyébként ellentétes. Ennek a szabálynak megfelelő az a jogi álláspont, hogy az illető igazgatósági tagok a társaság által ellenük indítandó per kérdésében szavazati jogot nem gyakorolhatnak a többi részvényes szavazatával szemben, mert az illető igazgatósági tagok elszámoltatása és feleletre vonása a rész vény társaságnak is a többi részvényessel közös érdeke lévén, a többi részvényes a határozat tárgya tekintetében a részvénytársasággal érdekellentétben nincsen. (Kúria Pk. IV. 5006/1933.) Igazgatósági szolgálati díjazás megtámadása. A peres felek előadása megegyezett abban, hogy nem terjesztették az 1836. május 26.-iki közgyűlés elé a vezérigazgató és helyettese szolgálati szerződéseinek az egész tartalmát. így nem ismerte a közgyűlés a szerződésnek azt az intézkedését, hogy a nyereségjutalék kiszámítása szempontjából a tiszta nyereséget az igazgatóság állapítja meg akképen, hogy abból az igazgatóság által évenkint megállapítandó könyvszerű leírások összege leszámítandó és hogy az igazgatóság határozata csak akkor irányadó, ha a leírások öszszege nem tesz ki többet, mint a következő kulcs szerinti leírás végösszege: telkekből évi 2%, téglaépületekből és iparvasútból évi 5%, egyéb berendezési tárgyakból évi 10% végösszege. A közgyűlés tehát a szolgálati és nyugdíjszerződések kérdésében anélkül határozott, hogy a részvényesek a hozandó határozat lényeges feltétele és így a szerződések jelentősége, kihatása tekintetében felvilágosítást nyertek volna, sőt anélkül, hogy a részvényesek a,rról, hogy további felvilágosítás kérésére egyáltalán szükség van, tudomást szerezhettek volna. Már pedig így nem állapítható meg az, hogy ezeket a szerződéseket az 1396. évi május 26-án tartott közgyűlés teljes tartalmának ismerete mellett is jóváhagyta volna-e! A szolgálati és nyugdíjszerződéseket megállapító 1936. május 26.-iki közgyűlési határozat tehát ebből az okból semmis. (Kúria P. IV. 16/1938.) 3