Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata 1930-1940. Pótfüzet a „részvényjog bírói gyakorlata 1867-1930” c. műhöz (Budapest, 1940)

20 akkori részvénytulajdonosak részére nyilik meg, míg a társaság" fennállása alatt a részvényes csupán arra a tiszta haszonra tarthat igényt, amely az alapszabályok szerint a részvényesek között felosztás alá kerül. (K. T. 163. §.). A részvénytársaság vagyoni vesztesége tehát a részvénytársaság fennállása alatt a részvényesnek csak osztaléka csökkenésében jelenthet vagyoni kárt vagy akkor, ha a részvényét átruházni kívánja, de a részvénytársaság vagyoni romlása folytán a részvényt eladni egyáltalán nem tudja, illetve eladta ugyan, de a társaság vagyoni romlása által okozott értékveszteséggel. A felperesek tehát azt a kárt követelhetnék, amely reájuk osztalékuk csökkenéséből vagy részvényeik szándékolt, illetve tényleges átruházása körében hárult, ha e mellett kimutatnák, hogy ez a veszteségük valóban a keresettel megtámadott jogügyletnek, kifogásolt kiadásnak volt a következménye és az alpereseket a jogügylet megkötése, a kiadás megtétele körül vétkesség terhelné. A fellebbezési bíróság nem állapított meg olyan tényeket, amelyekből azt lehetne megállapítani, hogy a sértelmezett cselekmények elmaradása esetén a, felperesre osztalék vagy nagyobb osztalék jutott volna, illetve a részvények tényleges, vagy szándékolt átruházása körében sérelmet nem szenvedtek volna, (Kúria P. IV. 4228/1939.) Összes részvények tulajdonosának jogköre. A részvénytársasági összes részvények tulajdonosa kétségkívül jogosítva volt a szóbanlevő szénmennyiségeket a részvénytársaságot kötelező hatállyal megrendelni anélkül, hogy ehhez a cégjegyzékben a részvénytársaság igazgatóságának tagjaiként bejegyzett S. Á. és H. J. hozzájárulását ki kellett volna kérnie, mert az igazgatóság, mint a részvénytársaságnak közege, az összes részvények tulajdonosát, elhatározásában akkor sem korlátozhatja, ha az közgyűlési határozat alakján kívül nyilvánul is meg. (Kúria P. IV. 2450/1933.) Részvényes joga aránylagos részesedésre. A részvényesnek a K. T. 163. §-án alapuló, a társaság vagyonában való aránylagos részesedésre vonatkozó joga a részvényben van megtestesítve és a társaság fennállása alatt az évi nyereség aránylagos részéiben, a részvények után megállapított osztalékban nyer kifejezést. Következőleg a társaság nyereségének megfelelő része osztalék alakjában adandó ki a részvényesnek. A nyereségnek a részvényes részére ilymódon való juttatása a részvénytársasági nyilvános számadásra kötelezett jellegéből és a részvénynek, mint közforgalom tárgyául szolgáló értákpapírnak jogi természetéből folyó, a részvényekre esetleg jogot szerző harmadik személyek érdekében is fennálló közérdekű jogszabályon alapszik. Okszerűen következik ebből, hogy a nyereség aránylagos része a részvényessel előzetesen más módon el nem számolható s az elszámolás alapján az osztalék nem csökkenthető, mert az ily módon, akár a részvényes hozzájárulásával való elszámolás, az osztalékjog közérdekű szabályába ütközik. Sérti tehát az osztalékjogra vonatkozó szabályt a köz-