Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata 1930-1940. Pótfüzet a „részvényjog bírói gyakorlata 1867-1930” c. műhöz (Budapest, 1940)

113 a felperestől az addig általa gyakorolt postafelbontási jogot is, a felperes jogkörének — amint azt a fellebbezési bíróság az elsőbíróságí ítélet ide vonatkozó indokainak elfogadásával helyesen megállapította — olyan csorbítása, munkakörének olyan indokolatlan, egy oldalú megváltoztatása volt, amely az előbb betöltött jogkör, valamint szolgálati állásának jellege tekintetében a felperest lényegesen alárendeltebb helyzetbe hozta és önérzetét méltán sérthette; az alperesnek ez az eljárása tehát olyan szerződésszegésnek tekintendő, amely az 1884: XVII. te. 95. §-ának b. pontja értelmében a felperesnek a szolgálatból azonnali hatállyal való kilépésére jogos okul szoligáit. Ezeknélfogva — s a felhozott egyéb indokokra is tekintettel — a fellebbezési bíróságnak az a döntése, amellyel az alperest a felmondási időre járó illetmények megfizetésére kötelezte, megfelel az anyagi jognak. (Kúria P. II. 4743/1940.) Beolvasztó társaság felelőssége az üzlet átruházási törvényen kívül. Ha a részvénytársaság a beolvadó részvénytársaság üzletét ennek összes cselekvő és szenvedő vagyonával együtt átveszi ós a fúzióval kapcsolatban magára vállalja mindazokat a terheket, amely terhek a beolvadó r. t. vagyonát terhelték, a beolvasztó részvénytársaságnak az egyesülésből 'és a beolvadórészvénytársaság üzlete átvételéből kifolyóan terhelő felelőssége kérdésének elbírálásánál nem jöhet alkalmazásba az 1908. évi LVII. t.-c. 1. §-ában foglalt az a rendelkezés, amely szerint az üzletátvevő az átruházónak az átvett üzletet terhelő tartozásáért csak abban az esetben felelős, ha az üzletátvételkor a tartozás fennállását ismerte vagy kellő gondosság mellett ismerhette, hanem a beolvasztó részvénytársaság tartozásáért való felelőssége az 1908. évi LVII. t.-c. 2. §-ának második bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében fennáll arra való tekintet nélkül, hogy az egyesüléskor és az üzletvételkor e tartozásról a beolvasztó r.-t. tudott, illetőleg tudhatott-e vagy sem. (Kúria P. VII. 6075/1938.) Egyesülésnél beolvasztó társaság felelőssége. A részvénytársaság egyesülése lényegében üzletátruházás és így a beolvasztó társaság az 1908: LVII. t.-c. szabályai szerint felelős a beolvadó társaság fennálló kötelezettségeiért, tehát a beolvadó társaságtól átvett alkalmazottaknak a szolgálati viszonyból származó igényeiért is olykép, hogy a beolvasztás ténye a szerzett jogokat nem csorbíthatja. Abból a szempontból tehát, hogy az átvett alkalmazottat az egyesülés után a jogelődnél viselt állás alapján milyen jogok illetik meg, ellenkező megállapodás hiányában az a döntő, hogy a munkavállaló a jogelődnél milyen jogokkal volt alkalmazva. A beolvadó részvénytársaságnak, a felperes korábbi munkaadójának, sem nyugdíjszabályzata, sem nyugdíjalapja nem volt s így vele szemben, külön nyugdíjigéret hiányában is, a felperes nyugdíjjogosultságot nem szerzett. Mivel eszerint a beolvadó részvénytársaságot az egyesüléskor nyugdíjkötelezettség nem ter8