Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata 1930-1940. Pótfüzet a „részvényjog bírói gyakorlata 1867-1930” c. műhöz (Budapest, 1940)

108 cia kötvénytulajdonosok által átengedett évjáradék tőkeértékének az 1933. évi mérlegbe csak jelképesen történt beállítása az eredményszámláira való tekintettel a részvényesek osztalékjogát nem sérti, és miután épen a jelképes beállítás folytán az úgynevezett rejtett tartalék létesítését a mérleg nyilvánvalóvá teszi, ez pedig kizárja azt, hogy a részvényes a társaság vagyoni [helyzete felől tévedésbe essék és a részvényét emiatt a valóságos értéknél olcsóbban idegenítse el és elejét veszi annak is, hogy az alacsonyabb értékelés a részvények árfolyamát kedvezőtlenül befolyásolja, a kii. Kií/ria is úgy látta, hogy az alperes közgyűlése a kérdéses járadékkövetelés teljes bizonytalanságára való tekintettel nem lépte túl az értékelési szabadság megengedett mértékét azzal, hogy ezt a követelést csak 1 pengő tőkésített értékben vette fel a társaság vagyonmérlegébe. Ez az értékelés az alperes vagyoni állapotának a mérlegkészítés szabályai által megkívánt áttekinthetőségét az adott esetben meg- nem szünteti, viszont a társasági hitelezőket megillető követelések zavartalan kielégíthetésének egyik biztosítéka gyanánt jelentkezik és emellett az alperesi vállalat gazdasági megalapozottságának megerősítésével a részvényesek érdekét is szolgálja. (Kúria P. IV. 146/1936.) Záloglevéladós külföldi tartozásának értékelése. Nem ütközik semmiféle jogszabályba az az eljárás, ha a záloglevéladós a külföldi pénznemben kifejezett tartozását nem a mérlegkészítés idejére vonatkoztatott hivatalos árfolyamon állítja be a mérleg teheroldalán. Ugyanis azok a jogszabályok, amelyek a külföldi pénznemben kirótt, lejárt tartozásoknak külföldi pénznemben való lerovására vonatkoznak, nem irányadók a részvénytársaság átal kibocsátott záloglevelekből jövőben esedékes tartozásoknak a mérlegben való értékelése tekintetében, mert a részvénytársaság által kibocsátott külföldi pénznemben kifejezett követelést megtestesítő záloglevelekből ieredő tartozás jövőben lejáró kötelezettség A külföldi pénznemről szóló záloglevelekre vonatkozó kivételes jogszabályok, az ú. n. transfer-rendeletek pedig, azoknak kifejezett rendelkezése szerint, ideiglenes jellegűek. A lerovásnak a rendelet sze/rinti módja tehát még a lerótt részletek tekintetében sem kötelemszünteto. hanem csupán kötelembiztosító jogi tény. (Kúria P. IV. 1992/1937.) Értékcsökkenési tartalék szabálytalan felhasználása. A 700/1925. P. M. sz. rendelet 2. §-ának az a megengedő rendelkezése, hogy a cselekvő vagyon értékelése értékcsökkenési tartalék beállítása mellett is foganatosítható, azt jelenti, hogy a társaságnak nem kell a berendezési és felszerelési tárgyait a forduló nap szerinti értékükben leltárba és új értékelési mérlegbe venni, de ekkor az értékcsökkenés valóságos összegét tehertételként (értékcsökkenési tartalék címén) kell feltüntetni. A részvénytársaság az új értékelés alkalmazásával állította be az értékcsökkenési tartalékot