László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet második rész (Budapest, 1928)

— Nyugdíjigény — 81 ááríóerejének megfelelő módon kell kiegyenlíteni. — A pénzben teljesítendő ellenszolgáltatás körüli késedelem jogi hátránya —• vonatkozó törvényes intézkedés hiányában — csupán a késedelem folytán fizetendő kamat iránti kötelezettség, (C. 4141/1920.) Nyugdíjigény.1) A munkaadó érvényesen kikötheti azt, hogy alkalmazottja abban az esetben, ha a szolgálatból önként kilép, a nyugdíjalapba nyugdíjjárulék címén befizetett összegeket vissza nem követelheti és nyugdíjhoz való igényét is elveszti. (2. sz, jogegységi döntvény.) A budapesti Nemzeti Színház nyugdíjintézete alapszabályai 20. §-ának az a rendelkezése, hogy a nyugdíjra jogosult nyugdíjintézeti férfitag özvegye részére biztosított évi segélypénz élvezete az özvegyet az alatt a bontó feltétel alatt illeti meg, hogy újabb férjhezmenetel esetén az özvegyi segélypénz élvezete megszűnik, akként értelmezendő, hogy a segélypénz elvesztése érvényes házasságot feltételez. Ha tehát az özvegy férjhez ment ugyan, házassága azonban utóbb bíróilag érvénytelennek mondatott ki, az özvegy a jogerős bírói ítélet meghozatalától kezdve segélydíjnak kifizetését igényelheti. (E. H. 146. sz. 2175/1908.) A már nyugdíjban levő pénzintézeti tisztviselőhöz férjhez ment nő, az alapszabályok ily irányú határozott kikötése hiányában nyugdíjigénnyel nem bír. (C. 873/1910. Gr. XIII. 395.) Az a vasúti alkalmazott, aki a vasúti szolgálat közben szenvedett sérülései vagy ezekből származott betegsége miatt nyugdíjaztatott, s aki ennélfogva a vasúti szolgálatra teljesen alkalmatlannak tekintendő: 60-ik életévének betöltéséig a baleset előtti egész keresményével felérő kártérítésre tarthat igényt s ebbe csak az illető vasút által kiutalt nyugdíj- és kártalanítási járulók, valamint az az összeg számítható be, mit az illető nyugdíjas a baleseti sérülés után netán még megmaradt általános munkaképességével még megkereshet. (C. 3298/1913, Gr. XVI. 831.) MÁV. alkalmazottnak törvényesen elvált nejét özvegyi nyugdíj meg nem illeti, és pedig akkor sem, ha a házasság a férj hibájából bontatott fel. (C. 1721/1921. A nyugdíj szabályzatban érvényesen kiköthető, hogy az a magánalkalmazott, ki állásából önként kilép, befizetett nyugdíjjárulékaira való igényét elveszti. (Bp, T, 127/1912. Gr, XIV. 315/a) x) A magánalkalmazottak nyugdíjára és özvegyek árváik ellátására vonatkozó törvényt, valamint az öregségi és rokkantsági biztosításról szóló 1928 : LX, tc.-ket 1. alább. Dr, Szende Péter Pál; Kötelmi jog 11. 6