László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet második rész (Budapest, 1928)

68 — Mt. 1550—1551. §§ — TIZENEGYEDIK CÍM. A munka jogviszonyai. ELSŐ FEJEZET. Szolgálati szerződés.* 1. Általában. 1550. §. Szolgálati szerződéssel az egyik fél — a munkavállaló — másnak háztartása, gazdasága, üzlete vagy egyéb vállalata vagy keresőfoglalkozása körében szolgálatok teljesítésére, a másik fél — a munkaadó — meghatározott ellenérték — munkabér — fizetésére kötelezi magát. Oly szerződés, amellyel valaki ellenérték fejében másnemű szolgálatok teljesítésére kötelezi magát, csak akkor esik a szolgálati szerződés szabályai alá, ha a\ felek ily szándékkal kötötték. E szándék mellett szól a vélelem, ha a munkabért idő szerint határozták meg. Munkabér külön kikötés nélkül is jár, ha a körülmények szerint nem lehet feltenni, hogy a munkavállaló a szolgálatokra díjtalanul vállalkozott. A munkabér mennyisége, ha sem megállapodás, sem hatósági díjszabás nem határozza meg, a helyi szokás szerint igazodik. 1551. §. A szolgálatokat kétség esetében személyesen kell teljesíteni. A szolgálatokhoz való jogot kétség esetében nem lehet átruházni. Megfelel a Bsz. 1300—1302., a Kj. 595—5%. §-ainak. 1884:XVII. tc. (ipartörvény) 88. §, Az iparos és segédje közötti viszony szabad egyezkedés táróba. A * Az egyes szolgálali viszonyt szabályozó törvényeket és rendeleteket J. e fejezet után.