László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet második rész (Budapest, 1928)
48 - Mt. 1537—1538. §§ — ről, jogilag,' ffém tekinthető alhaszonbérbeadásnak. (C. 35/1912". Gr. XIV.) Ha nincs igazolva, hogy haszonbérbe adó az albérletbe adást haszonbérlőjének megengedte, akkor albérlő haszonbérleti jogának tkvi kitüntetését nem kérheti még az esetben sem, ha a haszonbérbeadó a haszonbérleti jog bekebelezését a főbérlőnek, ez pedig albérlőjének megengedte is. (Bp. T. 3546/1885.) Az esetben, ha a haszonbérleti szerződés a haszonbérbeadó világos hozzájárulása nélkül egy harmadik egyénre ruháztatik át, az alhaszonbérlö olyannak tekintetik, mint aki a haszonbér tárgyát csakis a főhaszonbérlő jogán és nevében birtokolja, miből következik, hogy ha a tulajdonos s a haszonbérlő között a haszonbéri viszony bármi okból megszűnik, megszűnik egyszersmind az alhaszonbérlö birtoklási joga is, e megszűnt jogban való visszahelyeztetés iránt indított keresetnek tehát jogalapja nincs. (C. 7006/1890.) Midőn az ingatlanok haszonélvezője e jogát egy harmadiknak bérbeadja s a haszonélvező a bérleti idő lejárta előtt meghal, a harmadik személynek — bérlőnek joga — a haszonélvező halálával megszűnik, az ingatlant a még be nem szedett függő terméssel együtt azonnal köteles a tulajdonosnak átbocsátani s tőle csakis az azok nyerésére befektetett költségeit követelheti. (C. 7056/1896.) Az a körülmény, hogy az alperes a bérletnek folytatásánál maga mellé másokat társul vett, egymagában véve, annak megállapítása nélkül, hogy a bérelt ingatlan egyes részeit egyszersmind azoknak kizárólagos használatába is bocsátotta volna, nem bizonyítja még az alperes és az öt bérlőtársai között az albérleti viszonynak fenforgását, (C. 204/1891.) Magában véve az a körülmény, hogy a haszonbéri szerződés szerint végrehajtást szenvedeti eltiltatott attól, hogy a haszonbérleményt a haszonbérbeadó beleegyezése nélkül másra átruházza, a végrehajtást szenvedő és felperes között létrejött átruházási szerződést ezek között érvénytelenné még nem teszi, hanem az átruházás csupán a haszonbérbeadónak szerződésen alapuló jogaira bírhat befolyással; ellenben a szerződésen kívül álló harmadik személyek az átruházási jogügyletet ez alapon i:em támadhatják meg; téves a felebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, mintha a felperes és végrehajtást szenvedő között létrejött átruházási szerződés ezek között semmis lenne és mintha eme szerződésből felperes a haszonbéri birtokon termelt terményekre tulajdonjogot ne származtathatna, s minthogy a felebbezési bíróság ítéletének tényállása szerint alperes nem is állította, hogy az átruházási ügyiét álügylet, illetve a hitelezők kijátszását célzó ügylet volna, felperes szerzése jogtalan alapon nyugvónak nem tekinthető. (C. 19/1896.) Szerződési tilalom ellenére történt alhaszonbérbeadás a
