László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet második rész (Budapest, 1928)
— Rendes gazdálkodás — 39 szeges vizsgálatánál tehát az a döntő kérdés, hogy a haszonbérlők ezt a kötelezettségüket oly módon szegték-e meg, hogy a haszonbéri jogviszony a bérbeadó jelentékeny megkárosodása nélkül továbbra fenn nem tartható. (C. 1455/1913. Mj. Dt. VII. 232.) Haszonbérleti szerződés a művelési módra vonatkozó szerződési kikötések súlyos megsértése miatt megszüntethető. (C. 57/1910. Gr. II. 1348.) Ha a haszonbérbeadó a haszonbérlő részéről elkövetett szerzödésellenes cselekmény miatt, amint ez tudomására jut, azonnal nem is szólal fel, ebből egymagából nem vonható jogi következtetés arra, hogy a szerzödésellenes cselekményből származható jogainak érvényesítéséről lemondott, ha a szerződés megszüntetését még annak a gazdasági évnek a folyamán per útján érvényesítette, mely gazdasági évben a szerződésellenes cselekmény tudomására jutott. (C. 126/1904.) A folytonos gyakorlat szerint el van fogadva, hogy a helyes és okszerű gazdálkodás elvei alapján a trágya, mely az ingatlan termékeivel etetett és a gazdaság folytatására szükségelt állatoktól származik, más birtokra el nem hordható és miután a jelzett szabálytól eltérő és azzal ellenkező kikötés a felek közölt létrejött haszonbéri szerződésben nem foglaltatik, felperesnek állott kötelességében azt bizonyítani, hogy a bérleli év lejáriával a bérleményen meglevő trágyakészlct elhordása meg volt engedve. (C. 2493/1890.) A haszonbérlő az elmulasztott trágyázásnak a haszonbérlet megszüntetése utáni időben való teljesítésére már nem kötelezhető, hanem a haszonbérbeadó esetleg csak arra jogosult, hogy a trágyázás elmulasztásából reá háramlott kár megtérítését a haszonbérlőtől követelhesse. (E. H. 129. sz. 726/1905.) A szerződés 8. pontjában kiköttetett ugyan, hogy bármiféle takarmányt a haszonbérleményi birtokról elvinni, eladni, elajándékozni, elcserélni, feltüzelni vagy bármi módon elidegeníteni nem szabad és a 15. pontban kiköttetett ugyan általánosságban, hogy az esetben, ha a haszonbérlő a szerződés minden pontjában meg nem felelne, jogában állana a haszonbérbeadónak a haszonbérlőt elmozdítani. Ámde az a cselekménye, hogy a haszonbéres földön termelt lóhere második kaszálását harmadában végeztette és a kaszások a termés l/a részét elvitték, a szerződés 8. pontjának kikötésével ellentétben nem áll, mivelhogy az a takarmány betakarításának a szerződésben nem tiltott és szokásos módját képezi. (C. 143/1898.) Gazdászatilag tágabb értelemben zöld ugarnak tekintendő az őszieknek mindamaz elővéleménye, ami a termelt növény magjának kifejlődése előtt akár lekaszálás útján takarmányul, akár egyéb módon zöld állapotban felhasználtatik és a felebbezési bíróság ítéleti tényállása szerint alperesnek a szántóföldek egynegyed részét akként hasznosították, hogy abba részint za-