László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet második rész (Budapest, 1928)

34 — Mt. 1533—1534. §§ — ?etnek ki, a bérlő által sajátjából fizetendők, kétséget nem szenvedhet, hogy alperes kötelezettséget vállalt minden oly negyed és községi adó és közteherért, mely a felperes által fizetendő állami adó után vettetik, akár létezett az a kivetés a haszonbéri szerződések kikötésekor, akár nem s külön kikötés nélkül a szerződés ebbeli rendelkezését nem lehet csupán a haszonbéri szerződések kötésekor fennállott megyei és községi adókra és terhekre vonatkoztatni: de kizárja az ily megszorító értelmezést a megyei és községi adók és közterhek természete, melyek köztudomás szerint nincsenek állandóan külön adónemekben és adókulcs szerint szabályozva, mint az állami adók. Az pedig nem vitás a felek között, hogy a követelt adó-megtérítés az állami adó alapján vettetett ki, másfelől a haszonbéri szerződések külön kikötést nem tartalmaznak arra nézve, hogy alperest nagyobb megyei és községi adó és közteher nem terhelheti mint amennyi a haszonbérletek kezdetén a bérlemény után fennállott és így alaptalan alperesnek felülvizsgálati kérelmében felhozott az az érvelése is, hogy a haszonbérlet kezdetén számot vetett a megyei és községi terhekkel és ahhoz képest Ígérte meg a haszonbéri összeget, mert az évi megyei és községi teher a szükséghez képest vettetik ki és így anélkül, hogy új megyei és községi adó vettetnék ki, annak összege esetleg évről-évre változhatik. Egyébként azonban az 1890:1. tc, szerint behozott megyei útadó lényegileg új tehernek nem is tekinthető, mert a megyei közmunka iránti kötelezettség ezt megelőzőleg is fennállott, csakis, mint az idézett tc. 23. §-ából kitűnt, annak kivetése és behajtása tekintetében történt változás. (C. 20/1900.) A haszonbéri összeg mellett fizetni kötelezett adók és egyéb járulékok, egyéb kikötés hiányában, a haszonbér jogi tekintete, alá esnek, annál az általános jogszabálynál fogva, hogy haszonbérnek késedelmes fizetése a szerződés megszűntét vonja maga után, még akkor is, ha ez a fizetési késedelem következményéül szerződésileg ki nem köttetett, a felebbezési bíróság annak megállapítása után, hogy alperes a fizetni kötelezett adókat és kegyúri terheket annakidején le nem rótta, nem sértett anyagi jogszabályt, midőn a felperes és alperes között a keresetben körülírt ingatlanokra vonatkozóan létrejött ideiglenes alhaszonbérleti szerződést megszüntette és alperest arra kötelezte, hogy az albérlet tárgyát képező gazdaságot a neki átadott ingatlanokkal együtt 1899 okt. 1, felperesnek birtokába bocsássa. (C. 313/1899.) A haszonbéri szerződés értelmében a haszonbérlők minden néven nevezendő, bármi című és forrásból eredő adót és közterhet a haszonbéri összegen felül a sajátjukból megfizetni kötelesek ugyan, azonban a C) a, okiratból kitetszően a nagyberkii róm. kat. iskolaépítési költség fejében felperesre kivetett 483 írt 58 kr. az említett adó és közteher fogalma alá nem esik, mely alatl csak az időszakonként levonandó közszolgáltatások