László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet második rész (Budapest, 1928)

— 614011923. M. E. sz. rendelet — 19 kolní kell. A vegyes bírósági határozatokat annak elnöke írja alá. A határozat hozatalát megelőző szóbeli tárgyaláson jelen volt fél részére a határozat közlését már a kihirdetéssel megtörténtnek kell tekinteni, azonban a felek ettől eltérőleg azt is kérhetik, hogy a határozat indokolásával együtt írásban kézbesít, tessék, amely esetben a határozat ellen használható felebbvitel határidejét a kézbesítéstől kell számítani; de a határozat jogereje kivétel nélkül mindig a határozat szóbeli kihirdetésétől számít, tekintet nélkül arra hogy a felek a kihirdetésnél jelen voltak-e vagy sem. A bíróság bírói tagjai a székhelyükön kívül teljesített eljárás esetében a reájuk irányadó szabályok szerint teljes napidíjat és küldetési pótlékot, azonfelül, ha községi külterületeken helyszíni szemlét foganatosítanak, a külterületen töltött idő minden megkezdett órájára személyenként a teljes napidíjnak 1/16-od részét, de naponként legfeljebb 8M6-od részét, mint határjárási díjat számíthatnak fel. A vegyes bíróság nem bírói tagjait pedig a székhelyükön teljesített eljárás setében is, készkiadásaiknak megtérítésén felül a költségviselésre köteles fél terhére, megfelelő méltányos dój illeti. Ezt a díjat a vegyes bíróság elnöke a teljesített munkával arányosan állapítja meg. A költség előlegezésére a felek a szüskéghez és a méltányossághoz képest kötelezhetők. 15. §. Ha a bíróság eljárásának tárgya a haszonbérnek terményben való megfelelő újabb megállapítása, ennél a 2. § II. pontjában foglalt feltételek fennforgását kell vizsgálat tárgyává tenni. Emellett figyelembe veendők az alapszerződés (24. megkötése óta felmerült vagy vállalt terhek és egyéb kötelezettségek, valamint hasonló birtokért azonos feltételek mellett a környéken szokásos elérhető haszonbérek is, de ügyelni kell arra, hogy e tekintetben irányadókul ne vétessenek a rendellenes kereslet vagy kínálat folytán netalán előállott túlmagas vagy túlalacsony haszonbérek, úgyszintén ügyelni kell arra is, hogy a haszonbérbeadó javára ne írassék az ingatlan jövedelmezőségében esetleg mutatkozó az az emelkedés, amely a haszonbérlő által szerződéses kötelezettségen kívül netalán eszközölt beruházásoknak tudható be, viszont a haszonbérbeadó terhére ne 2*