László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet második rész (Budapest, 1928)

— Útépítő munkások — 185 tében csak a sértett fél indítványára tehető folyamatba. A jelen törvény alapján kirótt és beszedett pénzbüntetések az 1898 : II. tc. 71. §-ában meghatározott célra fordítandók. HATODIK FEJEZET. Hatóságok. Eljárás. Záróhatározatok. 36. §. Mindazokra az ügyekre nézve, melyek a jelen törvény szerint hatósági intézkedést igényelnek, s az ebben a törvényben megállapított kihágások megtorlására, nemkülönben az egyénenkint 100 koronát nem meghaladó kárkövetelések elbírálására az 1898. évi II. tc. 73. §-ában megjelölt hatóságok illetékesek, azzal a különbséggel, hogy a vasútépítési m. kir. miniszterrel egyetértőleg a kereskedelemügyi miniszter határoz. Az 1898 : II. tc. 72—76. §§-aiban foglalt intézkedések a jelen törvény hatálya alá eső ügyekre is kiterjednek, 37. §. A jelen törvényeknek a munkásigazolványokra, továbbá a szerződéskötés alakszerűségére vonatkozó rendelkezései erőhatalom (vis major) folytán szükségessé vált halaszthatatlanul sürgős idejére alkalmazandók. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter felhatalmaztatik arra, hogy a földmívelésügyi m .kir. miniszterrel egyetértőleg, vasútépítési munkára nézve jelen törvény 13., 15., 19., 22., 23, és 24. §i§-ainak határozmányaitól eltérő rendelkezéseket állapítson meg. 38. §. Ha a szerződési feltételek tekintetében a felek közt vita merül fel és a szerződésből a felek megállapodása ki nem deríthető, a hatóság döntésénél a szokást veszi irányadónak. 39. §. Jelen törvény 1900. évi január hó 1-ső napján lép életbe s végrehajtásával a földmívelésügyi és kereskedelemügyi m. kir. miniszter bizatik meg.