László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet második rész (Budapest, 1928)

150 — 1907:XLV. tc. 59—64. §§ — zonyítványt zálogba vesz, vagy arra hitelez; c) az, aki a gyermekcseléddel kegyetlenkedik, illetve a gyermekcselódet olyan munka teljesítésére kényszeríti, mely annak testi erejét felülmúlva, egészségét és testi íejlődését veszélyezteti. Ha a cseléd ugyanazon időre több gazdához szerződik, annál köteles a szerződést teljesíteni — ha ez elfogadja (14. §.) — akivel szabályszerűen először szerződött; a többi gazdának, ha az előbbi szerződésről nem tudtak, kártérítéssel tartozik, 59. §. Ha a gazdának a szolgálati viszonyból származó kötelességeit vagy egyébként a jelen törvény rendelkezéseit, tilalmait a gazda intézkedésre vagy felügyeletre jogosított megbízottja szegi meg, a büntetést a megbízott ellen kell alkalmazni; a magánjogi következmények ilyen esetban is a gazdát terhelik, de visszkereseti joga a megbízóit ellen érintetlenül fennáll. 60. §. Az esetben, ha a gazda kész a elítélt s a szerződés teljesítésére már hajlandó cselédet elfogadni, a gazda és a cseléd együttes kérelmére, a hatóság által a körülmények mérlegelésével a kihágási eljárás megszüntethető, illetőleg a megállapított büntetés végrehajtása mellőzhető. 61. §. A jelen törvény 3., 5., 6., 7., 8., 9., Í0.. 13., 24., 29., 30., 33., 34., 35., 41., 51., 52., 53. §-ába ütköző, továbbá az 57. j§. II. pontjában és az 53. §-ban említett kihágásokat kivéve, az eljárást csak sértett félnek nyolc nap alatt előterjesztett indítványára lehet folyamatba tenni. HATODIK FEJEZET. A hatóságokról és az eljárásról. 62. §. A hatósági eljárás, mely a jelen törvényben, továbbá az 1898 : II. tc, 1899.XLI. tc. 1899:XLII. tc, 1900 : XXVIII. tc, 190 : XXIX. tc által szabályozott ügyekben szükségessé válik — ide értve a kihá-