László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet második rész (Budapest, 1928)

144 — 1907:XLV. tc. 42—45. §§ — ságból, figyelmeztetés után is, ismételve jogosulatlanul távozik; c) ha a cseléd hanyagságból vagy könnyelműségből, figyelmeztetés után is, a gazdának ismételten kárt okoz; d) ha maga a cseléd vagy háznépe perlekedő, veszekedő vagy botrányt keltő magaviselete által a ház vagy a gazdaság rendjét s a békés megférést, figyelmeztetés után is, zavarja, vagy ha a cseléd ívásnak adja magát; e) ha az illető cselédet ezen törvénybe ütköző s a gazda sérelmére elkövetet kihágás miatt a szolgálati viszony ideje alatt egy éven belül kát ízben jogerősen elítélték; /jha a cseléd a gondozására bízott állatot, figyelmeztetés dacára rosszul ápolja, vagy kínozza. 43. §. Egy hónapi felmondással a cseléd bármikor jogosan megszüntetheti a szerződést. aj ha a cselédnek szüleinél vagy 18 é\en aluli kiskorú avagy betegség folytán keresetképtelen testvéreinél való othonléte a család fentartására elkerülhetetlenül szükségessé vált, vagy ha a kiskorú cseléd szülőivel együtt kivándorol; fej ha a gazda a nyugvó-időre (23. §.) s a munkaszüneti napokra (30. §.) vonatkozó szabályokat hatósági figyelmeztetés után sem tartja meg; c) ha a gazdát ezen törvénybe ütköző s az illető cseléd sérelmére elkövetett kihágásért a szolgálati viszony ideje alatt egy éven belül két ízben jogerősen elítélték; d) ha. a cseléd szolgálatképtelenné válik, vagy ha a nőcseléd férjhez megy, vagy terhes állapotba jut. 44. §. A gazda vagy cseléd a szerződést a 42. vagy 43. §, alapján felmondással csak úgy bonthatja fel (57. §.), ha e szándékáról azután, hogy a felbontás okául felhozott eset tudomására jutott, a másik felet, az ok közlésével, nyolc nap alatt értesíti. Ha az értesített fél a felbontást jogosnak nem tartja s e miatt