László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet második rész (Budapest, 1928)
•— Cseléd könyv — 127 lalkoznak cselédszerzéssel, attól etiltandók & amellett 10 írttól 100 írtig terjedhető bírsággal sujtandók. Ugyanezen büntetés alkalmazandó azon cselédszerzőkre is, ki valamely cselédet szolgálatának elhagyására csábít. 113. §. Azon cselédszerző, ki tudva rossz, haszonvehetetlen vagy megbízhatatlan cselédet ajánl szolgálatba, kártérítésre szorítandó mindazon károkért, melyek az ilynemű elhallgatott hibák folytán a gazdára háram ólnak. 114. §. Minden ezen törvény alapján kiszabott bírság és a 46-ik értelmébeni fizetés-levonás azon község szegényalapját illeti, melyben a büntetett cselekmény elkövettetett. Ezen bírságokról az elsőfokú hatóság folyó jegyzéket vezetni tartozik. HETEDIK FEJEZET. Az illetékes hatóságról. 115. §. Minden, a jelen törvényben tárgyalt kérdések iránt, a gazda és cseléd, (valamint mezei munkások vagy napszámosok) között támadható viták elintézésére, úgyszintén a törvény rendeleteinek áthágása esetében, a törvényszerű megtorlásra elsőfokú hatóság: a) megyékben, (kerületekben, vidéken és székekben a szolgabíró, kerületi kapitány vagy hadnagy, dulló); b) rendezett tanácsú városokban a rendőrkapitány vagy ahol ez nincs, a tanácsnak e részben megbízott tagja; c) a törvényhatósági joggal felruházott és szabad királyi városokban a rendőrkapitány; d) Budapest fővárosban a kerületi (al) kapitányok. 116. §. Második fokú hatóság a megelőző szakasznak: a), b) eseteiben az alispán (alkirálybíró, alkapitány); a c) alatti esetekben a tanács; d) Budapesten a főkapitány meghallgatásával a közigazgatási bizottság. Harmadik fokú hatóság a § a)—c) eseteiben a közigazgatási bizottság, Budapesten pedig a belügyminiszter.