László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet második rész (Budapest, 1928)

— Rögtöni hatályú felmondás — 105 Is felperest alaptalan felülvizsgálati kérelmével elutasítana kellett. (Bp. T. 62/(1901.) A gyáripari munkánál alkalmazottnak belépés ürügye alatt s munkából elmaradása csak akkor igazolt, ha valóban beteg, £11. munkaképtelen volt; aki tehát betegség ürügye alatt a főnök felhívása ellenére a szolgálattételre nem jelentkezett, a főnök által minden díjazás nélkül haladéktalanul elbocsátható (C. 212/1907.) A csatolt, nem kifogásolt okiratok, amelyekkel alperes a felperes cégnek a nagyváradi képviseletével, biztosítási ajánlatok átvételével a társaság részére eső díjak beszedésével, mozgó- és alügynököknek saját költségére és veszélyére való szerződtetésével a felmerülő költség fedezésére nyújtott havi 10 korona átalány s százalékos jutalék biztosítása mellett megbízott, nem tartalmaznak oly rendelkezést, illetve megállapodást, amelyekből megállapítható volna, hogy alperes egész tevékenységét vagy legalább annak bizonyos munkaidőre eső részét állandóan és kizárólagosan felperes cég rendelkezésére lett volna köteles bocsátani s hogy ehhez képest alperes felperessel szemben úgy, amint ezt a kereskedő, illetve iparos s a segédjei közötti viszony feltételezi, alárendeltségi szolgálati viszonyba került volna, sőt az a körülmény, hogy alperes úgy a megbízás nyerése idejében, mint a per folyama alatt is megyei árvaszéki ülnöki állást foglalt el, egyenesen kizárja azt, hogy ő a felperessel szemben alárendeltségi, szolgálati viszonyba került volna s egész tevékenységét vagy annak bár csak bizonyos munkaidőhöz kötött részét is állandóan és kizárólagosan felperes céggel szemben lekötötte volna s arra enged alaposan következtetni, hogy ez a feleknek a megbízási viszony létrehozásánál szándékában nem is volt. Ennélfogva tekintettel arra, hogy az 1884:XViII. te. 176. i§-a csak abban az esetben nyerhet alkalmazást, ha az abban meghatározott vitás kérdések a kereskedő, illetve iparos s a tanoncok, segédek vagy munkások között merültek fel, tehát olyanok között, akik közül az egyik a szolgálatot teljesítő másikkal mint főnökkel szemben alárendeltségi viszonyban áll s egész tevékenységét vagy legalább annak bizonyos munkaidőhöz kötött részét állandóan és kizárólagosan a főnöke részére kötötte le, ez a viszony pedig a fentebbiek szerint a peres felek között fenn nem állott, sőt nem is állhatott fenn; de az csakis, mint a megbízó és megbízott közötti viszony jöhet elbírálás alá, stb. (C, 1133/1905.) 1577. §. Ha a szolgálati viszony rögtöni hatályú vagy időelőtti felmondás következtében megszűnik, a munkavállalót a munkabérnek a megszűnés időpontjáig járó arányos része illeti; ebből azonban, ha a. felmondásra az ő hibája adott okot, le kell vonni annyit,