László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet második rész (Budapest, 1928)

— Rögtöni hatályú felmondás 101 mondás határidejének eltelte előtt elbocsátja, köteles neki kilépése előtt azon bért vagy egyéb illetményt, melyet a felmondási határidő alatt élvezett volna, egyszeresen és ha a segédnek munkabérén kívül ellátása is volt, kétszeresen megadni. Az alkalmazottnak olyan viselkedése vagy eljárása, amely a szolgálat érdekeivel össze nem egyeztethető, a szolgálati szerződés megszűntét vonja maga után. (C. 486/1919.) A jogosult felmondás, a felmondás nélkül jogosult elbocsátás és a jogosult elállás a szolgálati szerződést megszünteti ugyan, azonban az a munkaadó, akinek a felmondáshoz vagy a felmondás nélküli elbocsátáshoz esetleg joga van, de ezzel a jogával nem él, ezáltal jogilag még nem jut abba a helyzetbe, hogy a szolgálati fizetést minden körülmények között kiadni köteles; mert a szolgálati fizetés ellenértéke a szolgálatnak teljesítése vagy legalább is a szolgálat teljesítésére való készség, ezek hiányában tehát a munkaadó a szolgálati fizetést ellenkező kikötés nélkül jogosan megvonhatja, (C. 404/1901.) A fölmondás nélküli elbocsátásnak olyan okával, amely az elbocsátás idejében még fönn sem állott és így érvényesíthető sem volt, védekezni nem lehet, — A volt főnök azokkal, akik hozzá kérdést intéztek, közölte, hogy a nála alkalmazva volt tisztviselő szorgalmas stb., de megjegyezte, hogy bizalmi állásra nem alkalmas és üzleti titkokat nem szabad reá bízni: minthogy a főnök jogosan tekinthette volt alkalmazottját olyannak, aki a köteles titoktartást megszegte, csak a kereskedelmi forgalomban feltétlen szükséges őszinteséggel járt el és így abból ellene kártérítési alapot megállapítani nem lehet. (C. 647/1905.) A szolgálati viszonynak a törvényes felmondási időnél rövidebb idő alatt megszüntetésére irányuló felmondás ajánlatnak tekintendő, amelynek jogíentartás nélküli elfogadása és a felmondási idő lejártával a szolgálati viszony tényleges megszüntetése akkor, amikor a felmondást elfogadónak hosszabb felmondási időhöz törvényes joga van, már egymagában is a hoszszabb felmondási időre járó fizetési igény érvényesítéséről való joglemondást képez. (Bpesti T. 127/1905.) Kilépési ok; ba a főnök a könyvelőről, más alkalmazott előtt, akként nyilatkozik, hogy nem tudja, hülye vagy csendes bolond-e. (C. 650/1917.) Szolgálatát a segéd felmondás nélkül elhagyhatja, ha a főnök nem bizalmas figyelmeztetésként, hanem bizalmatlanságának indokolására s a személyzet füle hallatára azt veti alkalmazottja szemére, hogy többrendbeli értesülése szerint cipőket lop, és ha e gyanúsításnak semmi tárgyi alapja nincs, (C. 6031/1923.)