László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet második rész (Budapest, 1928)

90 — Mt. 1565—1569. §§ — haleset körül öí semmiféle gondatlanság nem terheli. (E. H. 548. sz. 1893/1917.) Azt, hogy valakinek erejét milyen munka kifejtése haladhatja meg, elsősorban az illető ismerheti fel és ha ennek dacára a munkaadó kívánságára az alkalmazott erejét meghaladó munkát teljesít és ebből folyólag az egészségében beálló hátrány munkaképessége csökkentését idézi elő, ami aztán károsodását okozza: eme kárát illető igényeit a munkaadóval szemben jogosan csak akkor érvényesítheti, ha egyúttal bizonyítja, hogy az egészségére káros hatással volt munka elvégzésére őt a munkaadó ellenállhatatlan kényszerrel szorította, (C. 3860/1916. Gr. XVII. 542.) Az állandóan követett bírói gyakorlat szerint a munkaadó csak akkor tehető felelőssé az ipari, gyári vagy gazdasági üzemben alkalmazott munkásokat munkájok közbn ért balesetért, ha a köteles gondosságot a törvényben előírt, vagy a dolog természetének megfelelő elővigyázati intézkedések megtételében elmulasztotta, vagy nem kellő mértékben alkalmazta. (C. 527— 1902. Szladíts 498. 1.) A testi épséget veszélyeztető munka káros következménye az arra alkalmas óvintézkedésk, védőkészülékek útján hárítandó el, s ha a munkaadó ezen óvintézkedéseket elmulasztja, kártérítéssel tartozik. (C. 6684/1904.) A munkaadók a munkások testi épségét veszélyeztető munkálatoknál nemcsak a szükségesnek mutatkozó óvintézkedésekről tartoznak gondoskodni, hanem ezenkívül arra is ügyelni tartoznak, hogy ezek az óvintézkedések betartassanak, s így a munkaadó kártérítési kötelezettsége az esetben is megállapítandó, ha ő figyelmeztette a munkást, hogy az alsó padlózatra lépni veszélyes, mert az egy ember súlyát meg nem bírja, de semmi más óvintézkedést nem tett. (C, 796/1905.) A gyári munkást a reá bízott munka teljesítése közben ért sérülés folytán beállott kárért a munkaadó felelős, hacsak nem bizonyítja, hogy e sérülés a munkás saját vigyázatlansága vagy hanyagsága folytán érte. (C, 919/1905.) A munkaadó felelősségét nem zárja ki a gépnek megfelelő védőkészülékkel való ellátása, ha az a baleset kizárására nem alkalmas és iha megfelelő munkaeszközökről nem gondoskodik s a beleseiét ez tette lehetővé. (C. 3358/1909.) Habár a baleset csak mint a betegséget kiváltó, illetve súlyosító tényező szerepelt a már lappangó betegség kifejlődésénél, mégis már ez a körülmény is megállapítja a baleset és a munkaképességet csökkentő betegség közti öszefüggést. (C. 951/1910. Az, hogy a baleset folytán elhalt alkalmazott a balesetet megelőzően csak rövid ideig állott a munkaadó szolgálatában és hogy a szolgálati szerződés értelmében felmondás nélkül is elbocsátható lett volna, a munkaadó kártérítési felelőssége s a