László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)

— Feltétel — 59 tételű! ki nem kötött, a tényleges viszonyoknak változatlanságára alapított feltevése, mint a szerződés megkötésének indító oka. ÍO. 190/1896.) Hacsak magából az ügyletnek természetéből az ellenkező szükségképen nem következik, az a kérdés, hogy szerződő felek mily feltevésből indultak ki, mi volt az indító ok a köztük létrejött kötelem létesítéséinél, csak akkor jöhet tekintetbe az elvállalt kötelezettségnek a kötelezett részéről való teljesítésénél, ha az egyúttal mint feltétel kikötve is lett. (C. 424'1897.) A szerződés akkor feltételes, ha a szerződő felek akarata vagy a szerződés érvénye téteik függővé egy jövendőbeli, bizonytalan esemény bekövetkeztétől. (C. 334/1899.) Az adósnak az adóslevélben foglalt az a nyilatkozata, hogy az ott kitett összeget azon a napon fogia fizetni, amikor neje a válókeresetet ellene beadja, fizetési idő meghatározása mellett feltételt is foglal ugyan magában, azonban a válókereset be nem adása esetére nem lévén kikötve a kötelezettség megszűnése, ha az adós neje elhalálozván, a válókereset be nem adatott, ezzel a fizetési kötelezettség jogilag meg nem szűnt. (C. 202/1901.) A bontó feltétel mellett létrejött vagyonátruházás a feltétel beálltával joghatályát veszti és az előbbi állapot visszaállítandó, (C. 78/1902.) A haszonbéri szerződés az egyházmegyei jóváhagyás föltétele, mint bontó iföltétel mellett jött létre, s mivel ez be nem következett, a szerződés joghatályát vesztette és ezért a haszonbérelt ingatlanokat a haszonbérlő visszaadni köteles. (C, 265/1905.) Ha azonban az a fél, akinek javára a bontó feltétel kiköttetett, a szerződést a bontó feltétel be nem következte dacára is hatályban akarja tartani: a szerződés hatályos marad. (C. 1295/1904.) A részletfizetés kedvezményét az adós valamely részletfizetésének elmulasztása esetében is csak akkor veszti el, ha ezt a jogkövetkezményt a szerződő felek kifejezetten kikötötték, mert ennek kikötése nélkül a hitelező csak a mindenkor lejárt részletet követelheti. (C. 667/1904.) Ha a szerződés hatályát a szerződő felek valamely feltétel bekövetkezésétől tették függővé, s e feltétel az egyik szerződő félnek hibájából nem mehet teljesedésbe, a nem vétkes másik fél a szerződés teljesítését akként követelheti, mintha a szerződés feltétlenül köttetett volna meg. (E. H. 451. sz. 6418/1917.) Az oly szerződésnél, amelynek tárgya felett az eladó a szerződés megkötése alkalmával még nem rendelkezik és annak megszerzése csak a jövőben más és előre még meg sem határozott harmadik személlyel kötendő ügylet eredményétől függ, —• a szerződésbe foglalt adásvételi ügylet végleg és feltétlenül megkötöttnek mindaddig nem tekinthető, míg az eladó abba a