László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)

50 — Mt. 974—977. §§ — átruházására vagy haszonélvezettel terhelésére kötelezi magát. Ha ily szerződést meglévő vagyonra kötnek, a szerződés érvényességéhez közokirat vagy hitelesített magánokirat szükséges. Megfelel a Bsz. 750., a Kj. 27. §-ának. 975. §. Semmis az olyan szerződés, amellyel valaki arra kötelezi magát, hogy bizonyos végintézkedést tesz vagy nem tesz, visszavon vagy nem von vissza. Megfelel a Bsz. 751., a Kj. 28. §-ának. 976. §. Semmis az olyan szerződés, amelyet harmadik, még élő személytől várt öröklés tárgyában kötnek. Az örökhagyóval törvényes öröklési kapcsolatban álló személyek azonban öröklési várományuk tárgyában egymással közokiratban még az örökhagyó életében is érvényesen szerződhetnek. Ha az, aki a szerződésben öröklési várományának elidegenítésére vagy megterhelésére vállal kötelezettséget, nem korlátlanul cselekvőképes, a szerződéshez törvényes képviselőjének hozzájárulásán felül a gyámhatóság jóváhagyása is szükséges. Xj\ szakasz. Megnyílt örökség vétele: 1438. §. 977. §. Semmis az a szerződés, amelyet valaki fogyatékos elmetehetségű személlyel e fogyatkozását kihasználva kötött, ha a szerződés megkötésekor tudta, hogy abból a másik félre tetemes vagyoni kár vagy egyéb tetemes hátrány hárul. Semmis az a szerződés is, amellyel valaki másnak tapasztalatlanságát, könnyelműségét, függő vagy megszorult helyzetét vagy a nála elfoglalt bizalmi állását kihasználva, a maga vagy harmadik személy részére a másik fél tetemes kárával ingyenes előnyt vagy aránytalan nyereséget köt ki vagy szerez. Az 1. és 2. bekezdés eseteiben a semmisségre a sérelmet okozó fél és harmadik személy csak akkor