László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)

36 — Mt. 972—973. §§ — létre, hogy bármelyikre üttetnék is le az árverés tárgya, az tartozik az árverés tárgyát egymás közötti magánárverés alá bocsátani s az így elérendő különbözeten mint nyereségen egymás között megosztoznak. Ez az összes árverezők közötti me gállapodás teljesen alkalmas arra, hogy az árverés eredményét meghiúsítsa vagy csökkentse, mivel az indokul szolgálhatott arra nézve, hogy a hatósági közeg által tartott nyilvános árverésen a magasabb ígérettételtől mindenik árverező tartózkodjék, mert a megállapodás szerint az árverezők között bekövetkező magánál verésen az esetleges magasabb ígéretitétel által úgyis megnyerheti az árverés tárgyát és másfelől azok is,, kik a magánárverésen az árverés tárgyától elesnek, nyereséghez jutnak árvereztető hátrányára elérendő többlet felosztása által, ami nem egyéb, mint jutalom a nyilvános árverésen való magasabb ígérettételtől való tartózkodásért. Minthogy pedig ezek szerint a követelés törvényileg tiltott jogügyleten alapszik, s minthogy továbbá állandó joggyalkorlat, hogy akkor, midőn mindenik fél ellenében feníorog a törvénybe ütköző tilalom, sem az adott szolgáltatás visszaadása, sem az ígért szolgáltatás teljesítése bírói úton nem követelhető s az ily megegyezésből származó igények sem egy, sem más irányban bírói oltalomra nem számíthatnak stb. (C. 443/1900.) Harmadik személynek olyan célból fizetett összeget, hogy az valamely árverésen részt ne vegyen, az alkalmi egyesület egyik tagja a másik taggal szemben, mint az egyesület kiadását el nem számolhatja. Ez turpis causa; ez az eljárás az 1879:XL. tc. 128. §-ának tiltó rendelkezéseibe ütközik. ÍC. 868/1905.) A felperes keresetében kifejezetten azt adja elő, hogy az alperessel avégből szerződött, hogy alperes az első magyar általános kőszénbánya-társulat által hirdetett építkezési pályázaton, illetve árlejtésen már tett ajánlatát visszavonja s ezután az alp. a versenyből kilépjen. Minthogy pedig a peres felek e ténykedése az árlejtés eredményének csökkentésére irányult, az mint ,,turpis causa" bírói oltalomban nem részesíthető, abból jogok és kötelezettségeik nem származnak és annál kevésbé érvényesíthetők bírói úton. (C. 895/1898.) Felperesek az alperesekkel szemben kötelező Le g azt jelentették ki, hogy tekintettel arra, hogy az illető vasút kiépítésére alperesekkel közös ajánlatot fognak beadni, elismerik, hogy közöttük az a megállapodás jött létre, hogy ha a közös ajánlat felsőbb helyen véglegesen elfogadtatik, ők, vagyis felperesek és fent megnevezett társaik a vállalattól visszalépnek és ezért kötelesek nekik, tekintet nélkül a vállalat eredményére, a megállapított költségvetési összeg három százalékát kielégítésképen kiifizetni, ők pedig arra kötelezik magukat, hogy minden befolyásukat érvényesítik aziránt, hogy az illető ajánlat felsőbb helyen elfogadtassák, de alpereseket az építési vállalatnál