László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)

34 — Mt. 972. § — járulása hijján) jogilag kikényszeríthető kötelezettséget nem vállalhat. (C. 980/1910. Mj. Dt. IV. 166.) A szerződés alapján egyik fél sem kötelezhető olyan teljesítésre, amelyet az ezt megakadályozó körülmények bekövetkezés esetére nyilvánvalólag nem akart vállalni. (C. 5508/1917.) Az érvénytelen szerződés alapján teljesített fizetés viszszakövetelhető. (C. 6714/1922.) Egymagában az a körülmény, hogy az adós a kötelezett szolgáltatás teljesítésére jogerős bírói ítélettel köteleztetett, a hitelezőt nem jogosítja arra, hogy a megítélt szolgáltatás helyett azon az alapon, mert a szolgáltatás lehetetlenné vált, kártérítést követeljem s az adóst nem zárja el attól, hogy a kártérítési követelés ellen a szolgáltatás lehetetlenné válásának körülményeivel joghatályosan védekezhessék. (C. 7096/1926. Mj. Dt. XIX. 47.) Érvénytelen szerződés létrejötte után bekövetkezett lehetetlenülés egyedül a szerződés érvénytelenségét előidézett szerződő félnék a terhére esik, (C. 4299/1921. M. Tára III. 30.) 972. §>. Törvényes tilalomba ütköző szerződés, amennyiben a törvény mást nem rendel, semmis. Ily szerződést is érvényesen lehet megkötni arra az esetre, ha a törvényes tilalom megszűnik. A tilalomba ütköző semmis szerződés megkötéséből eredő kár megtérítésére ugyanazok a szabályok irányadók, mint az előbbi §. szerint a szolgáltatás lehetetlensége miatt semmis szerződésre. Megfelel a Bsz. 748., a Kj. 25. §-ának. Az 1883:XXV. tc. tiltó rendelkezéséből kétségtelen, hogy az arra alapított kifogás nemcsak magából a hitelezésből származó kőtelemre, hanem az abból folyóan eredő újított kötelemre is érvénytelenítő hatállyal felhozható. (E. H. 69. sz. 3800/1894.) Tényleges szolgálatban álló katonatisztnek nősülé9énél a kötendő házasság anyagi biztosítása a közérdek szempontjából kívántatván meg, ezen közjogi tekintet alá eső érdekre tekintettel az ezzel ellentétben álló minden olyan jogügylet, mely a felek akarata szerint arra irányul, hogy a házassági biztosíték rendeltetése elől elvonassék, érvénytelennek tartandó, mert az ilyen jogügylet nyilvánvalóan a közérdek szempontjából fennálló tekintetek kijátszását célozza. Ezen alapon érvénytelen a katonatisztnek vagy nejének lemondása a nősülési biztosíték jövedelméről. Mégis azonban a katonai nősülési biztosíték céljára és rendeltetésére való figyelemmel az a kamatjövedelem, amely az ennek fizetésére kötelezett féltől a lejárat után késedelem nélkül nem igényeltetik, később már nem lesz keresettel érvényesíthető. (E. H. 72. sz. 83/1896.)