László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)

— Szerződés alakja ingatlannál -— 27 az ingatlanra vonatkozó adásvevési szerződések tekintetében megá'liapítnak. — II. Az ingatlanra vonatkozó adásvevési szerződésnek joghatálya csak abban az esetben állapítható meg, ha nem csupán a tárgy és a vételár, hanem egyéb lényeges tényező tekintetében is egybehangzó megállapodás jött létre. Ilyen lényeges tényezőül kell tekinteni, hogy az ingatlant terhelő jelzálogos követeléseik a vételárba betudandólag a vevő által átvállaltatnak-e, hogy a vételár mikor fizetendő, az ingatlan mikor lesz a vevőnek átadandó. (C. 475/1919.) I. Az ingatlan-eladás alakszerűségének megfelel az olyan okirat is, amely a jogügylet tárgyát csupán oly megjelöléssel tartalmazza, hogy annak alapján a kérdéses ingatlan elidegenítet tiként történt minőségié kétségtelenül megállapítható. — II. Ha az eladó az eladott ingatlant tehermentesen köteles átadni és a vevő kimutatja, hogy a vételár megfizetése által ismételi fizetés veszélyének van kitéve, az eladó a vételárnak vagy a vételárhátaléknak feltétlen fizetését saját kezéhez mindaddig nem követelheti, míg a bejegyzett zálogjog törlését nem eszközli. (C. 2724/1926. Mj. Dt. XIX. 101.) Az ingatlanra vonatkozó elidegenítési ügylet hatálytalanítása, valamint annak az elismerése, hogy valamely ingatlan vagyon nem annak tulajdonát alkotja, akinek tulajdonául az a telekkönyvben bejegyezve van, hanem a korábbi tulajdonos hagyatéki vagyonához tartozik, nem tekinthető elidegenítési ügyletnek, miért is arra vonatkozóan a 4420/1918. számú miniszteri rendelet 1. §-ában megállapított alakiság, vagyis a jogügyletnek írásbafoglalása nem szükséges. (C. 812/1921.) A 4420/1928. M. E. számú rendelet az írásba foglalt adásvételi szerződéssel egyidejűleg kikötött visszavásárlási jog érvényét okirathoz nem íköti. (C. 4173/1921.) Ingatlanra vonatkozó elidegenítési ügylet hatálytalanítása nem tekinthető elidegenítési ügyletnek, miért is ahhoz a jogügyletnek írásbaíoglalása nem szükséges. (C. 812/1921. M. Tára II. 102.) Ingatlan elidegenítésére vonatkozó megihatalmazásmak egyes törvényben, vagy törvényes rendeletekben meghatározott különleges eseteket kivéve, nem kell írásba, annál kevésbbé közjegyzői okiratiba foglalva lennie. Üres nyomtatott adásvevési szerződési blanikettának aláírása és átadása magáiban foglalja a meghatalmazást ama nézve, hogy azt a vételi ügylet feltételeinek megfelelően az átvevő az átadót kötelezően kitölthesse. (C. 4577/1921. M. Tára III. 113.) Különös rendelkezés hiányában a meghatalmazás akkor is érvényes, ha az csak szóval jött létre, s ha az különben olyan jogügyletre vonatkozik, amelynek érvényességéhez az ügyletnek írásbafoglalása szükséges. Az adásvételi jogügyletről fölvett ókiratnalk csak az az okirat tekinthető, s a jogügylet írásba foglaltnak csak akkor