László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)

— Szerződés kötése — 5 ELSŐ CÍM. Szerződés. ELSŐ FEJEZET. Szerződés kötése. 949. §. Szerződés létrejöveteléhez szükséges, hogy a felek minden pontban, amely a szerződés lényegéhez tartozik, megegyezésre jussanak. Ha valamelyik fél kijelentése szerint egyéb pontokra is meg kell állapodni, a szerződés létrejövetele kétség esetében attól függ, hogy a felek ezekre a pontokra is megegyezzenek. Egyes pontokra vonatkozó előzetes megegyezés magában véve akkor sem kötelező, ha írásba foglalták. Megfelel a Bsz. 729., a Kj. 5. §-ának. Amennyiben a tényállás szerint az alperesek az írásbeli szerződési tervezetben oly eltérő pontokat és kikötéseket kívántak, amelyek elfogadása iránt felperes korábban szóbelileg nyilatkozatot nem tett, felperes ezeket a pontokat és kikötéseket elfogadni jogilag köteles nem volt s ekként a végleges szerződés a peres felek között létre nem jővén, a falebbezésú bíróságnak e kérdésre vonatkozó, valamint az a jogi döntése is helyes, hogy a felperes szerződésszegésére alapított kártérítést tárgyazó viszonkeresetnek jogalapja nincs. (C. 589/1901.) Készpénzre irányuló követelésnél a jogcím annak a jogügyletnek vagy ténynek megjelölése, amiből a fizetési kötelezettség keletkezett. A bíróság feladata az, hogy ez adatok alapján a keresetileg érvényesíteni kívánt követelést az anyagi jogszabálynak megfelelően esetleg a felperes részéről történt minősítéstől eltérően jogilag minősítse. (C. 756/1906.) A kétoldalú szerződés rendszerint nem annak okiratba foglalásával, hanem a feleknek már szóbelileg történt megállapodásával létrejön és az ekként már létrejött szerződós erejét nem érinti az, hogy csak az egyik szerződő fél állít ki a reá vonatkozó lekötelezettségről okiratot. (C. 206/1898.) Igaz ugyan, hogy ha a komoly szándék és elhatározás, vagyis a szerződési akarat hiányzik, ügylet létre nem jön; de olyan bírói gyakorlat, hogy súlyos betegnél ez az akarat feítét*) A Bsz.-nek a Személyi kellékeket tárgyazó első fejezetét (714—128. §§.) a Mt. a Személyi és családi jog című I. részbe illesztette be, ahol a 23—25. §:§-ban nyert elhelyezést,