László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)

— Bevezető szabályok 3 azt, a végrehaj tatónak javára, végrehajtás alá vettnek nyilvánítja. 14. §. Ha a marasztalt fél időközben meghalt, s a jogosított a végrehajtást csupán azon vagy ónokra kívánja vezettetni, melyek a végrehajtást szenvedő fél hagy a tékáiban találtatnak, vagy róla az örökösökre szállották, a végrehajtás az ismert vagy igazolt, esetleg az ismeretlen örökösök ellen rendelendő el. A végrehajtás elrendelésével egyidejűleg, ha az örökösök ismeretlenek, ezek részére, — ha pedig nincs szabályszerűen igazolva, hogy a végrehajtási kérvényben megnevezett örökösöket a kizárólagos örökösödési jog illeti, a netalán, még létező örökösök részére és költségére ügygondnok rendelendő, A végrehajtást rendelő végzés úgy az ismert 'örökösök mindenikének, mint az ügygondnoknak kézbesítendő, s ennek alapján csakis azon vagyonra vezethető a végrehajtás, mely a végrehajtást szenvedőnek hagyatékában találtatik, tvagy róla isizálilott át az örökösökre. (92. §.) 15. §. Ha a végrehajtató nem a végrehajtást szenvedő hagyatékában talált, vagy róla az örökösökre átszállott tárgyakra, hanem közvetlenül az örökösök ellen kívánja a végrehajtást intéztetni, kérelme felett (sommás, illetőleg jegyzőkönyvi) tárgyalás tartatik, és szükség esetében bizonyítási eljárás után, végzés által ho'Zatik határozat. Azon kérdés, hogy a végrehajtás az örökösök ellen elrendelhető-e, a fennálló anyagi jogszabályok szerint döntendő el. 947. §. Kötelem jogügyleti megalapításához vagy tartalmának jogügyleti megváltoztatásához, amennyiben a törvény mást nem rendel, szerződés szükséges. 948. §. A szerződésekre vonatkozó szabályokat, amennyiben a törvény mást nem rendel, megfelelően az egyoldalú jognyilatkozatokra is alkalmazni kell. Megfelel a Bsz. 712—713., a Kj. 3—4. §-ainaik. Kötelem nemcsak szerződésből, hanem jogellenes cselekményből, vagy mulasztásból (ex delicto) is keletkezhetik; minthogy az a kérdés, hogy forog-e fenn alperesek részéről oly jog1*