László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)

HARMADIK RÉSZ KÖTELMI JOG Bevezető szabályok 945. §. Kötelem alapján a hitelező az adóstól szolgáltatást követelhet. A szolgáltatás valaminek adásában, tevésében vagy nemtevésében állhat. Megfelel a Bsz. 710., a Kj. 1. §-á.nak. Kötelmi jogviszony nemcsak közvetlen szerződéstől, hanem egyéb oly iényből is származhat, amelynek a törvény vagy a jogszokás kötelező hatályt tulajdonít. A felperesek kereseti joga megállapításánál tehát nem az a mérvadó, hogy a követelés tekintetében formális szerződés felperesek és alperes között létrejött-e? hanem az, hogy fenforognak-e oly jogalkotó tények, amölyök felperesek javára alperes fizetési kötelezettségét megállapítják? (C. 327/1897.) Kötelem nemcsak szerződésből, hanem jogellenes cselekményből, vagy mulasztásból (ex delicío) is keletkezhetik; minthogy az a kérdés, hogy forog-e fenn alperesek részéről oly jogellenes cselekmény vagy mulasztás, melynek alapján reájuk felperes irányában valamely kötelezettség háramlik stb. (C. 298 1897.) A váltónak aláírása egymagában nem szolgálhat okul arra, hogy az aláírónak fizetési kötelezettsége köztörvényi úton megállapíttassék, hanem erre nézve köztörvényi perben az szükséges, hogy az aláíró fizetési kötelezettségre alapul szolgáló tényleges kötelmi viszony a maga egészében kimutattassék. (C. 416 1898.) Dr. Szende Péfer Pál: Köielmi jog i