László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)
XXVII rendelte esetekre szorítani (pl. az örökös korlátolt felelőssége az örökhagyó tartozásaiért), hanem általában lehetővé akarja tenni a korlátolt felelősségnek szerződéses megállapítását is, úgy hogy a szerződésben vállalt kötelem már eleve csakis az adósnak bizonyos vagyonköréből legyen teljesítendő. Ha már a jogrendszer a korlátolt felelősséget elvileg ismeri, nincsen ok arra, hogy az a felek által kiköthető ne legyen, holott a forgalmi élet éppen ezt teheti nem egy esetben kívánatossá. A korlátolt felelősség szerződéses kikötésének lehetősége már abból következik, hogy a jelen § a szerződés szabadságát ez irányban meg nem köti; de ha erre nézve kétség merülne fel, ez esetleg a jelen § kapcsán külön is kimondható lesz. 2. A második mondata a szolgáltatás lehető tárgyainak felsorolásával a szolgáltatás míneműségét határozza meg. A látszólag tantételszerű csoportosítás azonban több irányú rendelkezést foglal magában (1. alább 3. és 4. pontokat is). A szolgáltatás általában a hitelező valamely érdekének kielégítése az adósnak bizonyos magatartása útján. ,,Az adós nem magára az objectiv eredményre, hanem erre, mint tőle származó okozatra van kötelezve" (Zsögöd, Fejezetek. II. 1256. 1.). Mindazonáltal a modern jogokban s a T.-ben is, a szolgáltatásnak nem subjectiv oldala áll előtérben s a szolgáltatás nem okvetlenül az adós bizonyos magatartása útján létesül. Ezt fejezi ki a ^ második mondatának személytelen fogalmazása. Eszerint a kötelem célja nem okvetlenül az adós bizonyos magatartásának kikényszerítése, hanem az, hogy a hitelezőnek a szolgáltatásban kifejezett érdeke objective megvalósuljon. 3, A most tárgyalt második mondat általános szövegezésével egvúttal kifejezésre juttatja azt is, hogy a T. a kötelem érvényességéhez nem kívánja meg, hogy a szolgáltatás vagyoni tárgyú legyen, vagyis hogy a hitelezőre nézve — akár közvetlenül, akár közvetett — vagyoni érdeket képviseljen. A szer-