László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)

142 — Mt. 1073—1075. §§ — 150., 170. 173. §. h) pont, 175. 179. e) pont, 185., 187. HM 1883 : XLIV. tc. 77. A bánatpénz a szerződés megkötése alkalmával az egyik fél által a másik félnek azért adott vagy ígéri össszeg, hogy ; annak elvesztése, illetve megfizetése mellett a bánatpénzt kikötő fél a szerződéstől elállhasson. (C. 7936/1922. M. Tára V. 31.) Ha a szerződő felek közül azon fél, ki a bánatpénzt adta vagy ígérte, sem visszalépési íjogát nem gyakorol ja, sem a szerződést nem teljesíti, a másik félnek csak a szerződés teljesítését, illetőleg nem teljesítés miatti kártérítést, nem pedig a bánatpénz elvesztését, illetőleg megfizetését van joga követelni: minthogy a bánatpénz kikötése csak azon félne nézve, aki adta vagy ígérte, eredményez vagylagosságot, azaz választási szabadságot (u. n. facultas alternatíva) a teljesítés és a bánatpénz között, die nem egyúttal ama félre nézve is, kinek javára a bánatpénz kiköttetett, úgy hogy ha a visszalépés joga az illető fél részéről nem gyaikoiroltatik, a bánatpénz iránti csak esetleges kötelezettségéinek megszűnésével, egyedül a teljesítés, illetőleg a nemiteljesítés miatt való kártérítés iránti főkötelezettsége marad csak fenn. (Lfi. 6719/1878.) Oly esetben, midőn bánatpénz köttetett ki, a nem teljesítő fél csak a bánatpénzét veszíti el, de tőle sem az ügylet teljesítését, sem kártérítést követelni nem lehet. (C. 1439/1889.) A bánatpénz jogi térimészetével bír az elődíjnak (Vorprámie) kikötése. Ily esetben vevő a tényleges átadási követelheti ugyan, de a kikötött elődíj megfizetése mellett az ügylettől elállhat. (C. 4140/1884.) Általános jogszabály, hogy ha a szerződő fél a szerződéstől . szerződés szerint bánatpénz kikötése mellett elállhat és a bánatpénz fizetésének ideje valamelyes, az ő részéről szerződésszerű és a másik szerződő fél további szolgáltatása előtt avagy ezzel egyidejűleg teljesítendő szolgáltatás meghatározott teljesítési idejétől számított időre állapíttatott meg, a szerződéstől elállás jogilag nemcsak az által következik be, ha az a szerződő fél elállási szándékát kifejezetten kijelenti, hanem akkor is, ha az a szerződő fél az ő részéről a szerződésszerű szolgáltatást, holott a másik szerződő fél részéről erre felhívatott és a másik szerződő fél maga részéről a további szolgáltatástól nem vonakodott, jogilag számításba vehető ok nélkül elmulasztja. (C. 17470/1900.) Az árverési feltételekben kikötött és az árverező által tényleg letétit bánatpénz nem bír azzal a jogi .természettel, hogy a legtöbbet igérö árverelő az ügylettől a bánatpénz elvesztésével visszaléphet, hacsak ez a visszalépési jog az árverési feltételekben fenn nem tartatott. A fellebbezési bíróság tehát annál kevésbé alkalmazott helytelenül létező anyagi jogszabályt akkor, amikor alperest az alapon, hogy az ügylet bánatpénz letétele mellett köttetett, a visszalépésre jogosítottniak nem tekintette,