László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)

— Elállás — 139 366. §. Az eladó a visszalépés fentartásábóil eredő jogokat nem gyakorolhatja az ellen, ki a tárgyat a vevőtől jóhiszeműleg szerezte; ily esetben egyedül a vevőtől követelhet kártérítést. 367. §. A visszalépési jog a vevő javára is kiköthető; ez azonban e joggal a 364. §-ban érintett határidő alatt csak azon feltétel melllett élhet, ha a vétel tárgyát oly állapotban adhatja vissza, minőben azt átvette. A szerződéstől elálláshoz mindkét szerződő fél beleegyezése szükséges. (C. 12172/1877.) Az utóbb elálló fél nem ikövetelhet a másik féltől kártérítést annak mem teljesítése miatt. (Lfi. 2000/1878.) Az elállás iki jelentésével kétszeres összegben visszaadott foglaló megtartása a másik félnék a szerződéstől elálláshoz való hozzájárulását jelenti. (C. 10739/1892.) A szerződéstől egyoldalúan elállni csaik szerződéses kikötés esetén lehet vagy ha a szerződós teljesítését a másik fél jogellenes tényikedése hiúsította meg vagy ha a teljesítés jogilag számításba vehető módon lehetetlenné vált. (C. 618/1900.) A szerződéstől való elállás nemcsak határozott akaratkijelentós által, hanem oly tényekben is nyilvánulhat, melyek az' akaratnak arra irányozása iránt mi kétséget sem hagynak fel. (C. 394/1902.) Abból a tényből, hogy a peres felek közt létrejött adásvételi ügylet teljesítése iránt négy évet meghaladó ideig a felek: egyike sem tett semmiféle lépést, a fellebbezési bíróság a bírói gya'korlatnak megfelelően vonta le azt a következtetést, hogy a felek az ügylettől kölcsönösen elállottak, hogy tehát alperes ai felperestől felvett vételár-előleget az előbbi állapot helyreállításakép visszatéríteni köteles, s alperesnek a kölcsöinös elállás folytán már egészben megszűnt ügylet nem teljesítése miatt felperes irányában kárkövetelése nincs. (C. 5843/1926. J. H. I. 143.) A kölcsön időelőtti visszafizetésének esetére kikötött kártalanítási (storno) díj, ha az a kamattal ós egyéb járulékokkal együtt a tőke 8%-át meg is haladja, megítélhető; következőleg a 8%-ot meghaladó kártalanítási díj erejéig a kielégítési végrehajtás elrendelésének is hélye van, amennyiben a kielégítési végrehajtás elrendeléséneik egyéb előfeltételei is fenforognak. (C. 6545/1916. Mj. Dt. XI. 14.) Az a körülmény, hogy a szerződés mindkét részről vissza-vomhatetlianniak köttetett meg, nem zárja ki sem azt, hogy utóia<í a felek a szerződéstől közös megállapodással elállhatnak,:.