László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)

— Kötbér — 135 különbözete címén tett levonást. — Habár a K. T. 273. <§>-a kétség esetében a kötbér összegét meghaladó kártérítéshez való igényt ki nem zárja, a kötbér mégis a kárköveteiéssel, amelynek előfeltétele a szerződés nem teljesítésével való összefüggés, jogilag nem azonosítható. (C. 113/1905.) A vételárkülönbözet és kamata mellett szerződésileg még kötbér is kötelezhető. (C. 820/1905.) Minthogy a kötbér összege bírói megállapítástól függött, a részbeni perveszteség még nem szolgálhat okul a költség megszüntetésére. (Temesvári T. 158/1905.) Abban a kérdésben, hogy a kötbér mérséklendő-e, éppen nem irányadó az, hogy a kötbérrel sújtandó fél minő vagyoni előnyökkel részesülhetett a kötbérhez jogosult félnél alkalmaztatása idejében, hanem irányadó egyedül az, hogy a jogosult félnek minő vagyoni érdeke fűződik a kötbérrel biztosíttatni kívánt teljesítéshez. (C. 598/1905.) I. Nem ütközik a jó erkölcsökbe az olyan kötbérkikötés, amelynek bár az a célja, hogy azt, kinek javára a kikötés szól, a feltételesen kötelezettnek meghatározott város területén kifejthető üzleti versenyétől megszabadítsa, de a kötelezettnek boldogulását méltányatlanul és jelentékenyen meg nem nehezíti. — II. A túlmagas kötbér olykép mérsóklendő, hogy arányban álljon a kötbérkikötéssel védeni kívánt érdekkel, illetőleg a kötelezett által ezen az érdeken elkövetett sérelemmel. — III. A kötbér után, mivel ez magánjogi büntetés jellegével bír, kamat nem jár. (C. 5162/1915.) Nemleges kötelem megszegésére kikötött kötbér érvényesítése nem zárja ki az igényt a jövőbeli szerződésszegéstől való eltiltásra. — II. Kötbér méltányosan valorizálandó annak a célnak megfelelően, amelyet a felek a szerződés kötésekor ahhoz fűztek. (C. 4718/1925. Mj. Dt. XIX. 96.) Az, hogy a kötbér mérséklésére forog-e fenn ok. kétségtelenül jogkérdés, azonban erre nézve az a jogszabály, hogy köztörvényi ügyekben a szerződésileg meghatározott kötbér, ha ahhoz az érdekhez mérten, aminek biztosítására kiköttetett, aránytalanul magas, a bíróság által mérsékelhető. Ellenben az, hogy az érdekhez mérten a kötbér kikötött összege aránytalanul túlmagas és hogy ahhoz az érdekhez mérten a kötbér öszszege arányosan mennyi, egyaránt ténykérdés. (C. 598/1905.) Az üzletátruházó kötelezettséget vállalt aziránt, hogy hat éven belül az illető községben semminemű üzletet nem nyit. Ez alapon kártérítésben marasztaltatott az üzletátruházó, mert a tilalmi időn belül ama községben nem ugyan a saját neve, hanem férjének neve alatt üzletet nyitott és folytatott. (C. 95/1905.) Az eladó a szerződésben kötbér fizetésére kötelezte magát az esetre, ha addig, míg a vevő üzletét folytatja, abban az utcában vagy környékén hasonló üzletet nyit. Az eladó kötbér fizetési kötelezettsége, ha a régi üzlet környékén új üzletet