László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)

— Kötbér — 133 Az óvadék és kötbér közötti különbség csupán az, hogy míg előbbi a szerződő fél által okozható kár megtérítésének biztosítására, addig az utóbbi a szerződés teljesítésének a biztosítására szolgál. Olyan törvényes intézkedés pedig, amely egy és ugyanazon érték által mindkét érték biztosítását kizárná, nem létezvén, a szerződő felek kétségtelenül jogosítva vannak egy és ugyanazon összeget óvadék és kötbér jellegével felruházni. (C. 5793/1901.) Óvadéknak kötbér jelleggel felruházása megengedhető. (C. 3901/1911.) A szerződő felek a szerződés feltételeit szabadon szabályozhatják, érdekeik megóvása végett tilalmakat állapíthatnak meg és ezeknek szoros megtartása végett, azok megszegése esetén a vétkes (felet kötbér fizetésére kötelezhetik, mely kötbér a tilalom megszegése esetén már a szerződési kikötés alapján követelhető, tekintet nélkül arra, vájjon a szerződésileg megállapított tilalom megszegése által a szerződő fél valódi érdeke megsértetett-e vagy sem? mert a kötelezett fél a szerződésiben kikötött tilalmat még abban az esetben sem jogosult megtörni, ha az nem volna is szükséges annak az érdeknek -megóvására, amely érdek megvédése végett kiköttetett. (C. 321/1902.) Minthogy a kötlevél tartalmából egyáltalán nem tűnik ki az az érdek, amelynek biztosítása végett a kötbér a szerződés lejárta utáni időre is 'kiköttetett, sem az időtartam nem lett meghatározva a tekintetben, hogy a napi kötbér az alpereseket meddig terhelné, ennélfogva a termelőt a .saját termékeinek értékesítésében, forgalombahozatalában meg nem határozott ideig korlátozó, következéskép a forgalom szabadságával össze nem egyeztethető kötbér követelésének törvényes alapja nincs, (C. 2278/1915.) A késedelmes teljesítés esetére kikötött kötbér követelheíésének előfeltétele az, hogy a késedelmes teljesítés elfogadása alkalmával a kötbérre vonatkozó igény kifejezetten fenntartassék. (E. H. 454. sz. 3903/1914.) A felperesek, amikor az italmérési engedély alperes részére megszerzésének kieszközlésére vállalkoztak, olyan kötelezettséget vállaltak magukra, a^melynek teljesítése nem ő tőlük függött; az ilyen kötelezettség vállalásnak nem lehet olyan jogi hatályt tulajdonítani, melynél fogva nem teljesítés esetében kötbér vagy kártérítés megítélésének volna helye. (C. 2880/1911. Gr. XIV. 276.) A kötbérnek bírság természetére való tekintettel az arra vonatkozó megállapodás szorosan magyarázandó, tehát oly esetre, mely szerződésileg kifejezetten meghatározva nincs, a kötbér fizetésének kötelezettsége ki nem terjeszthető. (C. 1957— 1913. Gr. XVI. 754.) A szerződésben kiköttetett, hogy az eladónak (I. r. alperesnek) a szerződés keletkezésétől számítandó 5 esztendő