László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)

— Kötbér — 131 <egy már létesített szerződési viszony biztosítására szolgál. Ennélfogva a főszerződésből kell kitűnni annak az érdeknek, melynek biztosítására a kötbér szolgál és az csak ennek az érdeknek sérelme esetén ítélhető meg. (C. 177/1896.) A 'kereskedelmi törvény 273. §-a szerint a kötbér kikötése nem zárja ugyan ki a kötbér összegét meghaladó kártérítéshez való igényt, de nem engedi meg az idézett szakasz, hogy a jogosított külön a kötbér és külön az ezt meghaladó kárnak megtérítését követelhesse, sőt megadja a jogosultnak a választást, hogy elégedjék meg az összegre nézve további bizonyítást nem igénylő kötbérrel, vagy azt meghaladó összegre terjedő kárát bizonyítsa. Minthogy felperes ezzel a választási jogával élt, a midőn az 500 frt foglaló visszaadása és a 2000 forintban megállapított kötbér iránt mincs joga alperesnek az előző perben bíróilag megálapított szerződés szegése alapján megítélt kötbért meghaladó kárösszeg iránt ujabb pert indítani, habár erre nézve jogát a sommás perben fentartotta magának. (C. ,1025/1894.) Alperesnek a pontos szállítás elmulasztásának esetére megállapított kötbér kikötése mellett is joga volt a keresk. törv. 353. §-a értelmében az ügylettől egyszerűen el állani és mert alperes ezzel a jogával élvén, az által csakis a teljesítéssel együtt vagyis a 'megrendelt árú átvétele esetében igényelhető kötbérnek megfizetését az ügylettől való elállása folytán a felperestől nem követelheti. (C. 494/1895.) A kötbérnek a kikötése nem bír az önálló szerződésnek jellegével, hanem csak egy már létesített szerződési viszony biztosítására szolgál, amiből következik, hogy a főszerződésből kell kitűnni annak az érdeknek, amelynek biztosítására a 'kötbér kikötve lett és csak ennek az érdeknek a sérelme esetén ítélhető meg. (C. 3520/1899.) Az állandóan követett bírói gyakorlat, de tételes törvény, nevezetesen a K, T. 275. § rendelkezése szerint ás a szerződésszerű teljesítésben tényleg történt késedelem jogilag számításba nem vehető, illetve kötbér nem követelhető akkor, ha a teljesítés véletlen baleset, tehát erőhatalom vagy a hitelező hibája, tehát ténykedése miatt vált lehetetlenné. (C. 47/1900.) A ikötbérnek kikötését tartalmazó szerződés nem enged meg kiterjesztő magyarázatot. (C, 125/1900.) A kötbér jogi természetével nem ellenkezik az, hogy csak egyik szerződő fél javára és arra az esetre köttessék ki, ha a kötbér fizetésére kötelezett fél a szerződést kellő időben nem teljesíti, és habár rendszerint a kötbér megállapított összegének előzetes letétele nem követelhető, -hanem az rendszerint a meghatározott esetre szóló fizetési kötelezettség elvállalásából áll, .mindamellett ha a felek előtt eltérően, annak előzetes letételéban vagy valamely más címen letett összegnek kötbér jellegével leendő felruházásában állapodtak meg, ez a letett összeget köt9*