László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)

— Kötbér — 129 esetleg kártérítés fizetése által kivonhatja, mert a kötelezett a kamatot kikötés esetén tartozik megfizetni; e részben áll az a jogszabály, hogy ha valamely kötelezettségnek kellő időben való teljesítésére köttetett ki kötbér, a teljesítés követelhetése mellett kötbér is követelhető, ily esetben az által, hogy a jogosított fél a késedelmes teljesítést elfogadja, még hallgatag a kötbér követelése iránt lemondottnak nem tekinthető s ahhoz, hogy kötbér iránti igényét érvényesíthesse, késedelmes teljesítés elfogadása mellett sem szükséges külön kijelenteni, hogy eziránti jogát külön fentartja. Alpereseknek az a panasza, hogy megsértetett az 1877 : VIII. tc. 2. §-ában foglalt az a jogszabály, hogy valamely kölcsöntőke után 8 százaléknál magasabb kamat nem követelhető, megállható alappal nem bír; mert az idézett 2. a kölcsönösszegekre nézve ugyan ekként intézkedik, de a felebbezési bíróság a most jelzett jogszabályt meg nem sértette, mivel az általa megítélt kötbér a tőkeösszeg 1 százalékát képezi, ezt hozzáadva a kötvényben kikötött 6 százalék kamatokhoz, az összes szolgáltatás 7 százalékra megy és ha a félévenkint utólagosan fizetni kötelezett kamatoknál mindkét félévben késedelmes fizetés történik, kétszer véve is az 1 százalék kötbért, a kétrendbeli kötbér és a kamat együtt a törvényben meghatározott legmagasabb kamatlábat, a 8 százalékot meg nem haladja. A most előadott okokból folyik, hogy az a panasz sem alapos, hogy mellőztetett az a jogszabály, mely szerint, ha a kötbér túlságosnak jelentkezik, az a bíróság által megfelelő összegre leszállítható... (C. 204/1897.) A kötbér nemcsak vagyoni, hanem bármely érdek biztosítására is kiköthető. (E. H. 76, sz. 496/1898.) A kötbér kikötésére vonatkozó szerződési határozmányok szorosan lévén magyarázandók, a kötbér megítélésének csak akkor van helye, ha az ahhoz való jog a szerződés szövegéből határozottan megállapítható. (E. H. 77. sz. 860/1898.) Nem ütközik az általános jogelvekbe, hogy a szerződési kötelezettségek biztosítására letett óvadéknak kötbér jellege szerződésileg kiköttessék. (C. 44/1898.) Kötbér utáni kamat egyáltalában nem jár, tehát az a kötbért képező kereseti tőke után még a kereset beadásától sem ítélhető meg. (C. 217/1891.) A kötbér megfizetése alól mentesítő „véletlen baleset" alatt elvileg nemcsak a külső körülményekben rejlő tárgyilagos akadályok értendők, hanem az adós személyében fekvő alanyi mozzanatok is figyelembe jöhetnek. Az adós azonban alanyi mentség címén csakis úgy szabadulhat, ha bebizonyítani képes, hogy a tehetetlenségnek véletlenül oly állapotába jutott, miszerint nemcsak közvetlenül maga személyesen nem, de általában még más megbízott útján sem intézkedhetett elvállalt kötelezettségének teljesítése felől. Az adós tehát pl. közbejött betegségére csak annyiban hivatkozhatík, amennyiben vagy azt igazolja, Dr. Szende Péter Pál: Kötelmi jjoi; 9