László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)

— Harmadik szem. javára kötött szerz. — 117 vonatkozóan az adóssal szemben rendelkezőjog nélkül tesz, kivéve, ha az adós a jognyilatkozat tételekor tudhatta, hogy a kedvezményezőt rendelkezőjog nem illeti. 1044. §. A szerződésből folyó kifogásokat az adós a kedvezményessel szemben is érvényesítheti. 1045. §. A szerződés alapján a kedvezményező ellen fennálló követelését az adós a kedvezményesnek is beszámíthatja, amennyiben a beszámítás egyéb előfeltételei megvannak. 1046. §. Ha valámelyik szerződő fél tévedés, megtévesztés vagy fenyegetés miatt oly időben támadja meg a szerződést, amikor a kedvezményező rendelkezőjoga már megszűnt, a kedvezményes a megtámadótól úgy követelhet kártérítést, mintha ő is szerződő fél volna. A tévedés, amelyet a kedvezményes okozott vagy ismert, a megtévesztés vagy fenyegetés, amelyet ő követett el vagy amelyről ö tudott, az adós megtámadójoga szempontjából oly tekintet alá esik, mintha e körülmények a kedvezményező és az adós viszonyában volnának meg. 104-7. §. A kedvezményes javára szóló részében a szerződést a kedvezményező a kedvezményessel szemben is megtámadhatja, ha a megtámadás előfeltételei ehhez való viszonyában vannak meg. A megtámadás folytán a kedvezményes jogszerzése visszahatóan megdől és a szerződésből származó jog a kedvezményező rendelkezése alá esik. 1048. §. Rendelkező jogának megszűnte után a kedvezményező törvényes elállási jogát csak a kedvezményes hozzájárulásával gyakorolhatja. Ez a szabály nem áll, ha a kedvezményes javára kikötött szolgáltatás csak járuléka oly főkötelezettségnek, amelyet az adós a kedvezményező irányában köteles teljesíteni. Ilyenkor kétség esetében a kedvezményező elállásával a kedvezményes joga is m?gszűnik.