László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)

— Álképviselő — 115 hagyta, tudomása van, vagy ha a törvényes képviselő e minősége közhírré van téve. Harmadik személynek álképviselőhöz intézett egyoldalú jognyilatkozata hatálytalan. Ha a harmadik személy az álképviselőnek hozzá intézett jognyilatkozatát nem utasította vissza, vagy ha a harmadik személy az álképviselőhöz vele egyet­értve intézett jognyilatkozatot, az álképviselő által kötött szerződésre vonatkozó szabályokat kell meg­felelően alkalmazni. 1036. §. Nemjogosult személynek valamely tárgy­ról tett rendelkezése hatályossá válik, ha a jogosult személy a rendelkezést jóváhagyja. A jóváhagyás visz­szahat a rendelkezés időpontjára, de nem érinti a jóvá­hagyó harmadik személy saját előző rendelkezéseinek vagy az ő jogán időközben végrehajtás vagy csődeljá­rás során tett rendelkezéseknek hatályosságát. Hatályossá válik a rendelkezés akkor is, ha a rendelkező utóbb megszerzi a tárgyat vagy a rendel­kezés jogát. Ebben az esetben, ha egymással ellen­kező több rendelkezést tettek, csak a korábbi válik hatályossá. Megtelel a Bsz. 806—809., a Kj. 84—87. §-aimak. NYOLCADIK FEJEZET. Harmadik személy javára kötött szerződés, 1037. §. Oly szerződés alapján, amellyel az egyik fél — az adós — a másikkal — a kedvezményezővel — szémben harmadik személy részére teljesítendő szol­gáltatásra kötelezi magát, a harmadik személy — a kedvezményes — közvetlenül van jogosítva, ha a fe­lek ily szándékkal kötötték meg a szerződést. A feleknek ily szándéka mellett szól a vélelem, ha a kedvezményező azzal, hogy a szolgáltatást a 8*

Next

/
Thumbnails
Contents