László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)

100 _ Mt. 1027—1032. §§ — ennek életére adatott. 52. §. Kí mint cégvezető vagy kereskedelmi ímeghata'lmazoít valamely kereskedelmi ügyletet köt anélkül, hogy cégvezetői jogosítvánnyal vagy kereskedelmi meghatalmazással bírna, szintúgy a kereskedelmi megbatalmiazott, kí az ügylet megkötésénél meghatalmazása határain túlmegy, a vele szerződő harmadik személynek a kereskedeilmi jog szerint felelős; ez utóbbinak szabad 'választásában áll tőle kártérítést, vagy a szerződés betöltését követelni. A feleiősségnek azonban nincs helye, ha a harmadik, dacára iámnak, hogy a cégvezetés 'vagy meghatalmazás hiányáról, vagy az utóbbinak átlépéséről tudomással bírt, az ügyletbe bocsátkozott. Az eladó fél a 'keresik, megbízottól csak annak igazolását kívánhatja, hogy az ügylet megkötésére jogosítva van, de azt, hogy a meghatalmazott a venni szándékozótól nyert utasítás minden pontját közölje, a dolog természeténél fogva követelni nem lehet, amennyiben tehát a meghatalmazott hibát vagy mulasztást követett is el, ennek következményei az eladót nem érinthetik. (Lfi. 417/1877.) A K. T. 52. §-a szerint, ki mint kereskedelmi meghatalmazott valamely keresk, ügyletet köt anélkül, hogy keresk. meghatalmazással bírna, a vele szerződő harmadik személynek a keresk. jog szerint felelős; ez utóbbinak szabad választásában áll tőle kártérítést vagy a szerződés betöltését követelni; a törvény ez utóbbi, a szerződés betöltésére vonatkozó intézkedésének csak az lehet helyes értelme, hogy a meghatalmazással nem bíró meghatalmazottal szerződő fél ezt tekintheti vele szerződött félnek, vagyis, hogy a meghatalmazással nem bíró meghatalmazott az állítólagos meghatalmazó kötelezettségébe lép és a vele szerződött harmadik személy tőle mindazon kötelezettségek teljesítését követelheti, amelyeket az. állítólagos meghatalmazott nevében magara válalt; ebből következik, hogy amennyiben a meghatalmazás nélküli meghatalmazó állítólagos meghatalmazottját valamely választott bíróságnak, a jelen esetben a budapesti áru- és értéktőzsde választott bíróságának, alárendelte, eme kötelezettség a meghatalmazás nélküli meghatalmazottat is terheli és a vele szerződött íél ezen jogának érvényesítését is követelheti. (C. ól7— 1386.) 1875:XXXVXII. tc. 46. §. A kereskedősegéd főnöke nevében és annak részére jogügyleteket nem köthet,