László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)

— Megtámadhatóság — 87 Kétségtelen, hogy egy szerződés egyes részeinek hatály­talanítása 'kiszakítva a szerződéses viszonyból, sikerrel annál kevésbé érvényesíthető, mert az, hogy egy és ugyanazon jog­viszonyt szabályozó szerződésből folyó és igy egymással össze­függő jogok és kötelmek csak egy része vétessék érvényesség tekintetében döntés alá akkor, midőn ezek egymással szoros kapcsolatban állanak, kizárt. (C. 603/1908. Gr. II. 336.) Jogorvoslat visszavonásáért kikötött díj nem érvényesít­hető. (C. 64/1909. Gr. II. 337.) Szerződés érvénytelenítése, mert felperes elmebetegsége, amely miatt gondnokság alá helyeztetett, már a szerződése kö­tése idején is fennállott. Ezzel szemben alperest terhelte a bizo­nyítás arra nézve, hogy az elmebetegségben szenvedő felperes­nek világos időszakai (lucida intervalla) voltak; az a körülmény, hogy a tanuk vallomása szerint a felperes közvetlenül a köz­jegyzői okirat felvétele előtt okát adta annak, hogy miért ajándékozza a vagyont az alperesnek, még nem alkalmas annak megállapítására, hogy a felperes világos időszakban szabadon határozta el magát a szerződés megkötésére, (C. 5249/1910. Gr. H. 339.) Szerződés érvénytelenítése, midőn felebbezés visszavoná­sáért nagy összeg köttetett ki olyan egyén részéről, ki birtok­ügyekben a felebbezéseket és a felebbezéseknek nagyobb össze­gek ellenében való visszavonását, tehát nagyobb vagyoni előny­nek a maga részére való biztosítását mintegy keresetfornásként űzte. A ptkv. 1305. §-a értelmiében az, aki saját jogával él, az ebből eredő kárért nem felelős, de csakis amennyiben ezzel a jogával a jogszerű korlátokon belül él. Nem védheti azonban a törvény azt, aki jogával nyilván azzal a célzattal él, hogy má­sokat megkárosítson és magának illetéktelenül vagyoni előnyt szerezzen, mert ezáltal a jogszerű korlátokon túl ment. (C. 641/1909. Gr, II. 340.) A hitelező jogosítva van megtámadni az adósnak oly jog­ügyletét, amely az ő kijátszására köttetett, úgyszintén az ezzel összefüggésben lévő jogügyleteket is, továbbá a hitelező jogo­sítva van azt a harmadik személyt, aki végső sorban mint jog­szerző szerepel, perbevonní oly célból, hogy ez annak tűrésére köteleztessék, hogy a megtámadott jogügylettel szerzett ingat­lanból a hitelező követelését végrehajtás útján kielégíthesse. Jóllehet felperesek nem ia kijátszásukra kötött jogügylet meg­támadására, hanem arra jogosíttattak fel, hogy a végrehajtást szenvedőnek a keresetben megjelölt ingatlanokra vonatkozólag élők közti jogügylettel szerzett jogát érvényesíthessék, felpere­sék ez által nem voltak elzárva attól, hogy az őket az anyagi jogszabálynál fogva megillethető megtámadási jogot érvényesít­hessék. (C. 4201/1910. Gr. XIII. 358.) A megajándékozott ellen az ajándékozó hitelezője által az ajándékozási szerződés hatálytalanítása iránt indított kereset-

Next

/
Thumbnails
Contents