László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)

— Megtámadhatóság — 87 Kétségtelen, hogy egy szerződés egyes részeinek hatálytalanítása 'kiszakítva a szerződéses viszonyból, sikerrel annál kevésbé érvényesíthető, mert az, hogy egy és ugyanazon jogviszonyt szabályozó szerződésből folyó és igy egymással összefüggő jogok és kötelmek csak egy része vétessék érvényesség tekintetében döntés alá akkor, midőn ezek egymással szoros kapcsolatban állanak, kizárt. (C. 603/1908. Gr. II. 336.) Jogorvoslat visszavonásáért kikötött díj nem érvényesíthető. (C. 64/1909. Gr. II. 337.) Szerződés érvénytelenítése, mert felperes elmebetegsége, amely miatt gondnokság alá helyeztetett, már a szerződése kötése idején is fennállott. Ezzel szemben alperest terhelte a bizonyítás arra nézve, hogy az elmebetegségben szenvedő felperesnek világos időszakai (lucida intervalla) voltak; az a körülmény, hogy a tanuk vallomása szerint a felperes közvetlenül a közjegyzői okirat felvétele előtt okát adta annak, hogy miért ajándékozza a vagyont az alperesnek, még nem alkalmas annak megállapítására, hogy a felperes világos időszakban szabadon határozta el magát a szerződés megkötésére, (C. 5249/1910. Gr. H. 339.) Szerződés érvénytelenítése, midőn felebbezés visszavonásáért nagy összeg köttetett ki olyan egyén részéről, ki birtokügyekben a felebbezéseket és a felebbezéseknek nagyobb összegek ellenében való visszavonását, tehát nagyobb vagyoni előnynek a maga részére való biztosítását mintegy keresetfornásként űzte. A ptkv. 1305. §-a értelmiében az, aki saját jogával él, az ebből eredő kárért nem felelős, de csakis amennyiben ezzel a jogával a jogszerű korlátokon belül él. Nem védheti azonban a törvény azt, aki jogával nyilván azzal a célzattal él, hogy másokat megkárosítson és magának illetéktelenül vagyoni előnyt szerezzen, mert ezáltal a jogszerű korlátokon túl ment. (C. 641/1909. Gr, II. 340.) A hitelező jogosítva van megtámadni az adósnak oly jogügyletét, amely az ő kijátszására köttetett, úgyszintén az ezzel összefüggésben lévő jogügyleteket is, továbbá a hitelező jogosítva van azt a harmadik személyt, aki végső sorban mint jogszerző szerepel, perbevonní oly célból, hogy ez annak tűrésére köteleztessék, hogy a megtámadott jogügylettel szerzett ingatlanból a hitelező követelését végrehajtás útján kielégíthesse. Jóllehet felperesek nem ia kijátszásukra kötött jogügylet megtámadására, hanem arra jogosíttattak fel, hogy a végrehajtást szenvedőnek a keresetben megjelölt ingatlanokra vonatkozólag élők közti jogügylettel szerzett jogát érvényesíthessék, felperesék ez által nem voltak elzárva attól, hogy az őket az anyagi jogszabálynál fogva megillethető megtámadási jogot érvényesíthessék. (C. 4201/1910. Gr. XIII. 358.) A megajándékozott ellen az ajándékozó hitelezője által az ajándékozási szerződés hatálytalanítása iránt indított kereset-