László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)

80 — Mt. 1017—1020. §§ — akarja, kártérítés terhével köteles a másik felet e szándékáról tévedés és megtévesztés esetében a tévedés felismerése után, fenyegetés esetében a kényszerhelyzet megszűnte után haladéktalanul értesíteni, vagy ha a másik fél távol van, részére az értesítést haladéktalanul elküldeni. Értesítésre nincs szükség, ha a másik fél követte el a megtévesztést vagy a fenyegetést, vagy ha ő a harmadik személytől elkövetett ily cselekményről vagy a tévedésről tudott a szerződés megkötésekor vagy akkor, amikor az egyoldalú jognyilatkozatot megkapta. 1018. §. A megtámadható jognyilatkozatból származtatott követeléssel szemben a megtámadást kifogás útján bármikor lehet érvényesíteni, ha a megtámadásra jogosult a imásik felet a megtámadás szándékáról a megtámadási kereset határideje alatt a törvény szerint értesítette, vagy ha a másik fél értesítésére nem volt szükség. 1019. §>. A megtámadás joga megszűnik, ha a jogosult lemond róla, vagy jogának tudatábari a megtámadható jognyilatkozatot megerősíti. A megerősítés hatályossága nem függ a szerződésre megszabott alak megtartásától. 1020. §. Részleges sémmisség vagy megtámadás esetében az egész jognyilatkozat megdől, hacsak meg nem állapíthatni, hogy a nyilatkozattevő azt a semmis vagy megtámadás folytán érvénytelenné vált rész nélkül is megtette volna. Az utóbbi esetben e részre nézve szükség esetében a bíróság méltányosság szerint határoz. Megfelel a Bsz. 786—791., a Kj. 66—71. §-ainak 1881 : XVII. tc. 26. §. A közadóisnak a csődnyítás előtt keletkezett s a következő §§-ban érintett jogcselekvényei, mint a csődhitelezőkkel szemben hatálytalanok, alkar ikereset, akár .kifogás alakjában megtámadhatók. A megtámadási jogot rendszerint a tömeggondnok érvényesíti; de a megtámadási kereset