A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai 1958. XI.-1960. X. (Budapest, 1961)

A terhelt börtönbüntetésébe beszámította az 1959. évi március hó 28. napjától 1959. évi június hó 1. napjáig külföldön előzetes fogva tartásban töltött időt is. A bíróság az alábbi tényállást állapította meg : A határmenti községben lakó terheltet az állami gazdaságtól elbocsátották. Erre ú terhelt az állami gazdaságban dolgozó társának rábes; élé.-ére elhatározta, hogy Jugoszláviábaszökik. 1959. évi március hó 28. napján a község határában átlépte engedély nélkül az országhatárt. i A jugoszláv határőrök a terheltet elfogták és az 1959. évi június hó 1. napjáig őrizetben tartották. Ekkor szabadlábra került és az egyik jugoszláv állami gazdaságban kanászként alkalmazták. A terhelt vágyott haza a család ja után és az 1959. évi július hó 16. napján ismét engedély nélkül átlépte a magyar-jugoszláv határt s hazatért, ahol másnap őrizetbe vették. A legfőbb ügyész törvényességi óvást emelt a járásbíróság ítélete ellen a külföldön előzetes fogva tartásban töltött idő beszámítása miatt. — A Legfelsőbb Bíróság ezt az óvást alaposnak találta. Az ítélkezési gyakorlat állandósult abban a tekintetben, hogy a tiltott határátlépés bűntette miatt történő elitélés esetében a magyar bíróság által kiszabott büntetésbe a külföldi állam bírósága által a határ átlépésével elkövetett bűncselekmény miatt kiszabott büntetés a Btá. 54. §-a alapján nem számítható be, a büntetés kiszabásánál azonban figyelembe lehet venni, hogy a terheltet a határ átlépésével kapcsolatos cselekménye miatt a külföldi bíróság elítélte. Ugyanis a BHÖ 48. pontjában foglalt rendelkezés kizárólag a magyar országhatár még nem engedett módon való átlépését rendeli büntetni állambiztonsági okokból. Ezzel szemben a külföldi állam bírósága nyilvánvalóan a saját állambiztonsági érdekeit oltalmazza akkor, amikor a területére való jogosulatlan belépést bünteti. Habár az elkövetési cselekmény — a magyar állam területének tiltott elhagyása és a külállam területére engedély nélkül való belépés — véghezvitelében egybefolyik is, nem kétséges, hogy két bűncselekmény valósul meg, amely két különböző állam biztonsági érdekeit veszélyezteti. (Legf. Bír. bünt. koll. 245. sz. állásfoglalás.) Amennyiben pedig a határt tiltott módon átlépő személyt a külföldi állam bírósága a határátlépés miatt nem ítélte el, hanem bizonyos ideig való fogvatartás után a büntető eljárás lefolytatása végett a magyar hatóságnak átadta, a külföldi állam őrizetében eltöltött idő beszámításának helye lehet, feltéve, hogy az őrizetbevétel nyilvánvalóan a magyar államhatár jogosulatlan átlépése miatt törtónt. Jelen esetben azonban ez utóbbi körülményre nincsen adat. Az irányadó tényállás szerint a, terheltet a jugoszláv hatóságok az őrizetből elbocsátották, sőt állami gazdaságnál elhelyezték. A terhelt ottani 66