A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai 1958. XI.-1960. X. (Budapest, 1961)

érheti el a külön ítéletben kiszabott mellékbüntetések együttes tartamát és nem haladhatja meg a 10 évet. A kiszabások időpontja szerint különböző, de lényegében azonos jogi természetű és tartamú mellékbüntetéseket az egyes jogoktól eltiltásként kell összbüntetésbe foglalni. Valamennyi egyes jog és ezek közül csak egyik vagy másik jogtól való eltiltás találkozása esetén, valamennyi jogtól való eltiltásban kell az összbüntetést megállapítani s az egyes jogoktól való eltiltás tartamát arányosan fel kell emelni. Téves tehát a megyei bíróság törvényességi óvással megtámadott ítéletének az az álláspontja, hogy a különböző ítéletekben kiszabott ugyanolyan mellékbüntetések közül a leghosszabb tartamú felével felemelhető. A Btá. 57. § (2) bekezdésének ez a rendelkezése ugyanis nem az utólagos összbüntetésre, hanem a Btá. 57. § (1) bekezdésében szabályozott összbüntetésre vonatkozik. A legfőbb ügyész azonban nem emiatt, hanem azért támadta meg törvényességi óvással a megyei bíróság ítéletét, mert a különböző jogerős ítéletekben kiszabott Ugyanolyan mellékbüntetések közül a rövidebb tartamra szólót nem lehet végrehajtani, tehát az a másikba beleolvad. Az óvás indokaként hivatkozott Btá. 60. § (2) bekezdésének rendelkezése elhelyezéséből kitűnőleg is kizárólag arra az esetre vonatkozik, amikor életfogytig tartó börtönt és határozott tartamú börtönt megállapító ítéletek ugyanolyan mellékbüntetést szabtak ki, az a Btá. 59. § (3) bekezdésével nem függ egyébként össze. /A törvényességi óvás hivatkozik arra is, hogy ha a mellékbüntetések utólagos összbüntetésbe foglalása esetén a legsúlyosabb cselekményre megállapított időtartamot arányosan emelni kellene, abban az esetben a mellékbüntetések szempontjából az kerülne előnyösebb helyzetbe, aki a különböző jogerős ítéletekben kiszabott büntetéseit egymástól függetlenül letölti, mert így a különböző mellékbüntetések közül vele szemben csak a leghosszabb tartamút vennék foganatba, a többi pedig abba beleolvadna. Ilyen esetben tehát, amikor a terhelt nem részesülhetett az utólagos összbüntetésbe foglalás útján nyújtott kedvezményben, a mellékbüntetések vonatkozásában mégis előnyösebb helyzetbe kerülne, mint az, aki az összbüntetés kedvezményében részesült. Az utólagos összbüntetésbe foglalás útján valóban előfordulhat ez az eset, ekkor a terhelt az összbüntetés kiszabásával az egyes jogoktól eltiltást illetően hátrányosabb helyzetbe kerül. Más esetekben azonban — pl. a cselekmény elkövetése és elbírálása közti időben új jogszabály hatályba lépése —, előadódhatik az, hogy az alkalmazandó jogszabályok egyes rendelkezései előnyösebbek, más rendelkezései viszont hátrányosabbak mint a számbajöhető másik jogszabály megfelelő rendelkezései. (1959. V. 4. — B. törv. 436/1959.) 36