A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai 1958. XI.-1960. X. (Budapest, 1961)

A járásbíróság ítéletének indokolása a Bp. 184. § (3) bekezdésének megfelelő tényállást nem tartalmazza. A tényállási részben a terheltek terhére rótt cselekmény tekintetében valójában nincs határozott állásfoglalás, sem olyan értelemben, hogy azt a terheltek követték-e el, sem olyan értelemben, hogy azt nem a terheltek követték el. Az ítélet szerint, a vádbeli napon a sértett kukoricakasából „ismeretlen tettesek" akartak kukoricát lopni. ,,A gyanú ez alkalommal a terheltekre terelődött." A terheltek tagadták a cselékmény elkövetését. Ahhoz, „hogy a bíróság ezzel kapcsolatban tényállást tudjon megállapítani, szükségessé vált volna a bűnjelként lefoglalt zsáknak és a terheltek birtokában levő zsáknak a beszerzése." A bíróság azonban mindezt mellőzte, tényállást meg sem állapított, minthogy álláspontja szerint a BHÖ 427. pont c) alpontja szerint minősülő lopás megállapítására a terheltekkel szemben még „ha valóban ők voltak a tettesek", alap amúgy sincsen. Az áttétel indoka, hogy „mégis alapos a gyanú a tekintetben, hogy talán mégis a terheltek voltak azok, akik a tengeri ellopását megkísérelték.'' Annak a kérdésnek az eldöntése, hogy a 200 Ft-ot meg nem haladó értékű dolog ellopása a BHÖ 494. pont (2) bekezdés a) alpontja alapján bűntettként minősül-e vagy sem, a bemászás, betörés, vagy belopódzás folytán, ide vonatkozó tüzetes ténymegállapítást feltételez. A jelen esetben — tekintve, hogy a vádbeli minősítés is a BHÖ. 427. pont c) alpontja szerinti — ez törvénysértés nélkül nem lett volna mellőzhető. A bíróság azonban nemcsak nem foglalt határozottan állást abban a tekintetben, hogy a vádbeli cselekményt a terheltek, vagy mások követték-e el, hanem tisztázatlanul hagyott olyan körülményeket is, amelyek a betörés útján elkövetés megállapítása, vagy meg nem állapítása" szempontjából lényegesek. így nincsen tisztázva a kukoricakas elhelyezése, továbbá az, hogy a sértett udvara zárt-e, végül hogy oda miként hatoltak be az elkövetők. Figyelemmel a büntető kollégium 265. számú állásfoglalására (B. H. 1958. évi júniusi szám) az ott említett körülmények tüzetes tisztázása nélkül nem lehet törvényszerűen dönteni a bűntetti minősítés kérdésében. A kifejtettek alapján megalapozatlan és törvénysértő az elsőfokú bíróság ítélete, amely ez okból felülbírálásra nem is alkalmas. Ezen túlmenően téves az a jogi okfejtés is, amely szerint a kukoricakas oldalán levő nyílást elzáró drótháló szétfeszítése a bűntetti minősítés alapjául nem szolgálhatna. Ezzel kapcsolatosan a fellebbezési bíróság ítéletének indokolásában nyiván tóveseh utal arra, hogy a „BHÖ 427. pont c) alpontja értelmében minősített lopás bűntette forog fenn, ha a tettes a dolog megőrzésére szolgáló készüléket feltörte. E rendelkezést fenntartja a BHÖ 494. pont (2) bekezdése is." Ez a megállapítás téves. Az utóbb említett törvényhely ugyanis a zár, vagy a megőrzésre szolgáló egyéb készülék feltörésével (BHÖ 427. pont Q) alpont) elkövetést a bűntetti minősítés alapjaként nem ismeri. 308